Ha a depresszió gyógyítható, akkor hogy hogy még vannak továbbra is kutatások?

Nem csak a depresszió kapcsán vannak kutatások, rengeteg olyan betegség van, ami (többé-kevésbé) gyógyítható, mégis folynak kutatások. Miért is?

- Azért, hogy megértsék a betegség mechanizmusát.

- Azért, hogy hatékonyabb kezeléseket fejlesszenek ki.

- Azért, hogy kevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszert/módszert találjanak fel.

- Azért, hogy hatékonyabb megelőző stratégiákat kutassanak ki.

"Szóval akkor igazából nem gyógyítható?"

Csak egy kérdés: szerinted az influenza gyógyítható? Pedig évente jónéhány haláleset írható a számlájára.

Egyébként meg abból, hogy valamit kutatnak, arra következtetni, hogy akkor az nem gyógyítható, nem kis logikai bukfenc.

De hogy gyógyítható-e? A legtöbb esetben igen.

Ez egy értelmetlen kérdés, tekintve, hogy az ember egyedi és utánozhatatlan.

Nem megoldható, hogy mindenkire épp ugyanúgy hasson ugyanaz a gyógyszer, vagy bármiféle terápia.

Ha mindannyian mindentől ugyanazt éreznénk, ugyanúgy gondolkodnánk... áhhh, ezt elképzelni sem lehet normálisan, hiszen akkor nem lennének problémák, ennek viszont előfeltétele, hogy ne legyenek pl csúnya vagy szegény emberek...

A lényeg, hogy egyediek vagyunk, és az agy ma is rejtély a tudomány előtt.

Egy sötét folt, ma is csak találgatnak, feltételezésekbe bocsátkoznak az orvosok.

Sok mindent tudunk, de még több az, amit nem tudunk az emberi agyról, szervezetről.

Van, akinél gyógyítható.

Van, aki visszaesik.

van, aki sosem tud kilábalni belőle.

Méghozzá azért, mert maga a depresszió is igen tág fogalom, nem ugyanúgy jelentkezik mindenkinél.

Nem egy vírus vagy baktérium okozza, aminek van ellenanyaga.

Depressziós lehet valaki egy szakítás után - majd elmúlik, mert talál új társat.

Más meg ugyanezen oknál fogva öngyilkos lesz.

De olyan is van, aki a depressziós nem ismeri el betegségként, és legyint, hogy az csak hiszti.

Aha...hiszti, amibe emberek belehalnak.

A kérdésed lényege pedig, hogy miért vannak kutatások... az élet valamennyi területén a mai napig folynak vizsgálatok, elemzések, megszámlálhatatlan olyan dologról, amit már ismerünk.

Miért ne lehetne olyasmit kutatni, amire már van valamilyen megoldás?

Azt kel tudatosítani, hogy mi a depresszió?

Valaminek, valamely állapotnak a nemelfogadása általában. Ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy elképzeltünk, ahogy szeretnénk. A gyógyulás az lenne ha szembenézünk, felismerjük, hogy minek állunk ellent. Persze az kényelmesebb lenne, hogy bekapunk egy pirulát, és várjuk a gyógyulást. De az nem mindig úgy müködik, hanem dolgunk van vele, a kiváltó okot kellene megvizsgálni mi is az.

Nekem az ima, az Isten felé fordulás segített, Lelki Vezető által való beszélgetés, nem feltétlenül pap kell, hogy legyen. Lehet bárki aki előtt megtudsz nyílni. Mert ha beszélsz róla, magad is meglepődsz, hogy miket is örizgetünk pl: sérelmeket.

A rák is gyógyítható, ha időben felismerik és megfelelő kezelést alkalmaznak.

De amíg a gyakori kérdéseken a mentális egészség témakörét végigböngészve minden második kérdésnél olyasmiket lehet olvasni, hogy "igyál gyógyteákat", meg "menj napfényre", vagy a páciens részéről, hogy "nem akarok pszichológushoz fordulni", vagy "voltam háromszor pszichológusnál, de nem segített", addig nem lehet csodákat várni.

A depresszió gyógyítható, HA az egyén felismeri, szaksegítséget kér és együttműködik a megoldás érdekében.

Azért van ez,mert a jelenlegi gyógyszerek,bár hatékonyak,fényévnyire vannak a tökéletestől.

Sok a mellékhatás,az emberek 1/3-ad része szedni sem bírja őket+ a 40%-nál a hatás sem elég meggyőző,igaz,súlyos esetekben ez a szám alacsonyabb,mint 40.

A ma ismert gyógyszerek nem haladják meg az 1951-ben felfedezett imipramin hatásosságát egyértelműen,a mellékhatásaik enyhébbek egyedül az újabb szereknek.Azóta eltelt majdnem 70 év.Van hova fejllődni,csak a hogyan nincs meg.

Szia,utolsó vagyok. De,ha a depresszió súlyos,rosszulléteket okoz,szedni kell,a mellékhatások egy hónap alatt k.b. megszűnnek. Ideális esetben jelentős életminőség javulás érhető el a gyógyszerekkel. Sokan feladják az első 2-3 hétben,mikor még a hatás csak "készülődik",a mellékhatás viszont macerás,kellemetlen sokszor.

Azért kell több hét a pozitív hatásig,mert a gyógyszer által elindított változást az agy egy ideig visszakompenzálja,ha már "hozzászokik",akkor jön a hangulat,közérzet javulás.