A depresszió, szociális fóbia, generalizált szorongás, egyáltalán gyógyítható betegségek?

3: Pontosan ugyanebben a cipőben járok. Szerintem az enyhe avoidant személyiségzavar előbb-utóbb minden szociális fóbiásnál előjön. Olyan ügyesen meg tudom találni azokat az útvonalakat ahol a lehető legkevesebbet kell emberekkel érintkezni, hogy valami hihetetlen. A szoktatás szerintem hülyeség (mondták nekem az orvosok, hogy célszerű szoktatni az embernek magát a szociális helyzetekhez), mert mióta dolgozom rengeteg kell telefonálnom/intézkednem (egy szocfób rémálma) és még mindig nem sikerült megszoknom.

Igazából azért írtam ki a kérdést, mert már a fizikai tüneteket is egyre nehezebben bírom. Magas vérnyomásom van (főleg a munkahelyemen), mellé jött egy jó kis IBS is és várom, hogy mi lesz a következő. Úgy igazán jó közérzetem már több mint egy éve nem volt.

Szépen fokozatosan romlik az állapotom úgy, hogy tavaly októbertől idén április végéig jártam egy állítólag országos szinten is ismert pszichológushoz aki ilyen-olyan-amolyan doktor. Csak eljátszotta a bizalmamat - kétszer is - és a második alkalom után szépen csendben lekoptam (azóta sem keresett, hogy mi van velem, szóval szép szakember... és ez alatt az idő alatt egy laza 200 ezret otthagytam nála). Pszichiáterhez is elmentem még tavaly ősszel (szintén egy tízes volt) és majdnem kinyírt a gyógyszere, amit felírt. Utána pedig elbagatellizálta az egészet és szerinte nem a gyógyszer okozta (magas vérnyomásra felírt nekem olyan gyógyszert ami tovább növelte).

Tudom, hogy a remény hal meg utoljára... de én kezdem úgy érezni, hogy lassan elérek ahhoz a ponthoz. Ugyanakkor krvára nem tudom elhinni azt, hogy nekem csak ennyi jutott... és ne jöjjünk az afrikai éhezőkkel...

8: Nem az anyagi részével van elsősorban gondom. Akihez jártam októbertől Április közepéig-végéig, az is 8 ezret kért alkalmanként.

A probléma ott kezdődött, hogy sokszor lemondta az időpontot, sokszor ott voltam nála és rendelés alatt telefonálgatott és azt tette be nálam a kaput legutóbb, hogy az ő kérésére egy pénteki napon direkt előbb eljöttem a munkahelyemről, hogy 1530-ra odaérjek, mert neki ilyen kedve volt.

Amikor odaértem, akkor meg nézett nagy szemekkel rám, hogy mikorra is volt időpontom? Meg hogy később tudta csak a rendelést elkezdeni és nem tud engem fogadni, így hívjam fel szombaton, stb. stb... Na ott mondtam azt, hogy ennyi volt. Havi 32 ezerért tudja, hogy kiből csinál hülyét...

TB alapon pszichológushoz szinte lehetetlen bekerülni, mert orvoshiány van és az osztályokon sincsenek elegen. Ha mégis bejut az ember, akkor járhat hozzá 10-12 alkalmat és viszlát.

TB alapon pszichiáterhez mehet az ember, de nagy valószínűséggel negyed óra alatt felveszik az anamnézist, hasra ütve felírnak egy gyógyszert és majd egy év múlva találkozunk (ezt az utat is megjártam).

Amit viszont még nem próbáltam, az az, amit a 7-es válaszoló írt és köszönöm is neki a tanácsot. A problémám már csak annyi, hogy egy vidéki városban élek (még csak nem is megyeszékhely) és bizony, nincsenek nagyon pszichológusok a környéken. Ezért is hagytam, hogy az előző kvázi táncoljon a fejemen, mert nem volt konkurenciája. Ugyanakkor előreláthatólag hamarosan munkahelyet fogok váltani (legalábbis nagyon szeretnék lelépni a mostani helyről) és ha a megyeszékhelyre tudok járni dolgozni, akkor ott már simán találhatok jó szakembert, aki ért ezekhez a módszerekhez.

A privát üzenetet pedig köszönöm, de nem hiszek az oxigénhiányos történetben. Nem hinném, hogy már a 2x éve fennálló szociális fóbiámnak az oxigénhiány lenne az oka.