Hogyan vettétek rá magatok arra, hogy segítségét kérjétek? Hogy néz ki a pszichoterápiás kezelés?

Tudom, hogy az öndiagnózis nem diagnózis, de már talán közel 10 éve sejtem, hogy lehet Borderline személyiségzavarom van, mindenesetre eljutottam arra a pontra, hogy lehet szakmai segítség kell nekem, mert mind a saját magam, mind a környezetem életét nehezebbé teszem, félek, hogy a karrierem és a jövőm tönkreteszem a viselkedésemmel.

Viszont akármennyire evidens vagy hülye kérdés, de hogyan vettétek rá magatok, hogy első alkalommal elmenjetek és segítséget kérjetek? Az a baj, hogy hozzá vagyok szokva, hogy mindent magamnak kell megoldanom, nagy kudarcnak élem ezt meg valahol azt, hogy segítség kell, azt sem nagyon tudom, hogy kell. (Eddig csak elutasításban volt részem nagyobb segítségeseknél.) Illetve félek a stigmatizálástól, attól, hogy esetleg gyógyszert kell majd szednem vagy elvesztem a munkám a betegség miatt. Illetve attól is, hogy a diagnózis esetleg valósággá válik, pedig tudom, hogy valószínű a szakmai segítség sokat segítene, már azért is, mert nagyon sok stressz van rajtam.

Az egyetemen van lehetőség ingyenes pszichológiai segítségnyújtásra, fontolgatom, hogy felveszem a kapcsolatot velük, de nem tudom, hogy mire is számíthatok. Illetve van-e értelme úgy odaállítani, hogy azt hiszem ez a gondom...?

Örülnék mindenféle személyes tapasztalatnak.

Előre is köszönöm!