Mi lehet az oka az állandó figyelemre, tetszésre vágyásnak? 21/l

Bár nem ismerlek, de a leírt nőtípust ismerem, és borzasztóan irritáló, menekülnek is tőlük társaságban. Örökké a cuccaikkal dicsekednek, mindig maguk felé kanyarítják a beszédtémát, örökké képeket raknak fel magukról, s hiszik a bókokat: jaj, de jól nézel ki, csini vagy....s tárgyilagos szemmel egy sarki boszorkány is szebb náluk. Az ilyenek valahol nem nőttek fel, kielégítetlen érzelmeik vannak, s ezért képtelenek lenyugodni. Olyan mint a szenvedélybetegek,a vágy hajtja őket.És színészkednek, nem őszinték, fárasztó lehet mindig "jobb színben" mutatni magukat, mint amilyenek valóban. Néha másra is figyelni kell, nem örökké magunkra koncentrálni!

Á, akiről én beszéltem konkrétan, az nem plázacica. Diplomás, értelmiségi nő, gyerekkel. Ezért is fölöttébb furcsa, hogy bárhova, bármelyik társasághoz csatlakozik, perceken belül ő lesz a középpontban, de azzal a témával, hogy mi új van rajta, hol vette, mennyiért vette, hol wellnesseztek,kitől kapott bókot. Akkora magabiztossága van, mint ide Lacháza. Színleg van társasága, de lekopik mellőle, aki teheti, mert kinek van kedve ezt hallgatni, hogy én, én, én...De soha nem fordul úgy a másik felé, hogy te hogy gondolod, neked mi a véleményed? Szóval nem kell ahhoz üresfejű plázacicának lenni, hogy valaki egoista legyen. És nem fárasztó mindig a látszatot fenntartani? Ha hasogat a fejed, akkor is tetteted a vidámságot?Vagy ha felhúzott valaki, akkor is mosolyogsz?

Ha az akartad írni, hogy a társaságodat megtiszteled a figyelmeddel, jó hangulatoddal, barátságos hozzáállásoddal, akkor minden rendben van.

Alacsony önértékelésre tippelnék.