Mit tegyek, hogy lelkileg erősebb legyek?
Az a helyzet, hogy én egy átlagos 16 éves lány vagyok, átlagos élettel, átlagos hétköznapokkal. Nagyon sokat stresszelek, nagyon negatív vagyok, egyszerűen soha semmi nem jön össze. Tudom, hogy minden fejben dől el, de én ebben már nem hiszek. Voltak már pozitív gondolataim is, mégis negatív volt a visszajelzés. A negatívat mindig bevonzottam eddig, a pozitívat valahogy soha.
Az egyetlen dolog, amiben megtalálom az örömömet, de közel sem a boldogságomat, hogy van egy barátnőm, akivel minden nap hülyéskedünk valamit és sokat nevetünk. Néha eszembe jutnak ezek a dolgok, és olyankor nem számít hol vagyok, mosolygok és nevetek rajta. És össz-vissz ez az egy dolog dobja fel a napjaimat. Esetleg még néha a testvérem haverja, akire úgy nézek, mintha a "második bátyám" lenne. Mindketten sokat segítenek nekem mindig.
Ami még boldoggá tesz, az a zene és a zenélés. Csak a zenéléssel az a gond, hogy kevés önbizalmam van (meg időm is), hogy tudjam és merjem csinálni.
Ezen felül tényleg semmi másban nem látok pozitívat. Sokszor úgy érzem, hogy nem vagyok fontos senkinek sem, túl könnyen megbízok azokban az emberekben, akikben érzek valami olyat, hogy meg lehet bízni bennük, de a látszat néha csal. Párszor pofára estem evégett. Rossz volt. Lehet, hogy ez tipikus teenager-kori probléma, de én nagyon sokszor nem érzem azt, hogy én visszakapom azt a sok jó dolgot, amit másoknak adok. Ha szeretek valakit vagy bírom a fejét, akkor őszintén és tiszta szívemből teszem. És nagyon sokszor nem kapom ezt vissza, pedig jól esne, és ezt nem elvárás jelleggel mondom.
Nagyon sokat gondolkozom, túl sokat foglalkozok másokkal, mint inkább magammal. Nem tudom mit lehetne tenni velem.. Többet nem szeretnék írni, mert az már személyes dolgok lennének egy nyilvános oldalra. Válaszokat előre is köszönöm!
16/L





Köszönöm a felajánlást, de nem élnék a lehetősséggel. Kedves vagy, de mint írtam "túl könnyen megbízok emberekben", és lehet idegen vagy, de, na.. Érted. :/
Egyébként meg szabad tudnom a korod és a nemed? :)





csak annyit adj, ami szívből jön, és az nem megterhelő, mert az úgy kikivánkozik belőlünk, csak úgy megtörténik.
Az adás igazából nekünk okoz örömet, ha nem így van akkor az már üzlet. De hallgass mindig a szívedre, még akkor is ha kicsit melléfogsz, mert így igazodsz el az érzéseid között.. Mert a jónak lenni akarás is ott van ám sokszor, ami nem a szívből jön, hanem valami elvárásnak való megfelelés.
Persze te még fiatal vagy, nem sok tapasztalatod van az emberi viszonyulásokról. A szív, és az elme harcáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!