Hogy tudnám leküzdeni a szorongást?

Itthon általában nincsen semmi bajom, vagy ha valami miatt mégis akkor se ijedek meg, mert megnyugtat az, hogy itthon vagyok így maximum egy kis enyhe rosszullét, de hamar el is múlik. Viszont, ha mennem kell valahova akkor iszonyatosan rosszul vagyok már az előző estétől még haza nem érek. Nagyon erős hányinger, öklendezésérzéssel (nagyon félek a hányástól így nagyon betudom paráztatni magam, hogy mi van, ha az utcán/idegen helyen elhányom magam), hasfájás, hasmenés, szédülés, fejfájás, a szorongás mellett még pánikrohamok is.. Tudom, hogy ezt az egészet az agyam csinálja és nincs semmi szervi bajom és csak meg kéne nyugodnom, másra koncentrálni, de minél erősebben próbálkozok annál nehezebben megy...nem tudom leállítani magam. Mindegy, hogy hova kell mennem mindig ez van, talán akkor könnyebben viselem, ha olyan ember van mellettem aki tud erről és aki előtt nem szégyellem ezt az egészet, mert nem kell még arra is figyelnem, hogy észre ne vegyék rajtam, de ugyanolyan rosszul vagyok akkor is. Egyre nehezebben viselem, szörnyű így iskolába és bárhova máshova járni. (bár csak oda megyek, ahova muszáj). Egyébként meg semmi különösebb gond nincs az életemben, szóval nem bánt senki a suliban, vannak barátaim, csúnyának se tartom magam (nagyon szépnek se, de igazából elégedett vagyok és elfogadtam magam), azért ezeket írtam mert ilyenek miatt szokott az lenni, hogy valaki nem szeret kimenni az utcára/emberek közé, de nálam nem tudom mi lehet az ok. Egyszerűen csak félek mindenféle rosszulléttől, hogy idegen helyen hányni fogok vagy elájulni és emiatt jönnek a pszichoszomatikus tünetek. Pszichológushoz jártam 2 évig, azóta is próbálom alkalmazni amiket mondott (figyelemelterelés, légzőgyakorlatok stb) nem adom fel és próbálkozok, de nem megy... Nyugtatókkal is próbálkoztam, végső elkeseredettségemben elég erősekkel is, de nem segít, max nagyon álmos leszek tőle és akkor meg már attól pánikolok, hogy mi van, ha a gyógyszertől lesz bajom.

18/L