Miért nem tudom irányítani a saját gondolataimat? Nem vagyok őrült!

Állandóan a halál körül forognak a gondolataim, de nem akarok erre gondolni. Félek, hogy a szüleimnek baja lesz, ha nem veszik fel a telefont már erre gondolok. A barátom nagymamáját nagyon szeretem, de ha vele beszélek mindig eszembejut hogy mivan ha holnap meghal.. Ezek még a lightosabb verziók, vannak durvább gondolataim, amikkel el is mentem pszichológushoz, de azonkívűl hogy meglepődött és úgy nézett rám mint egy hülyére (de tényleg) nem mondott rá semmit. Az összes pénzem ráment a pszichológusra, tehát mégegyszer nem tudok menni. Pszichiáterhez nem megyek, mert nem akarok gyógyszert szedni... és itt elfogytak a lehetőségeim. Állandóan befészkeli magát a halál gondolata a fejembe, mindenbe bele tud szövődni, minden gondolatomba... és nem tudom leállítani magam. Azóta van ez, mióta meghalt az egyik barátnőm. Nem tudok többet írni, mert eléggé szégyellem ezeket a gondolatokat, de szerintem valami kényszergondolatok lehetnek ezek... :( volt már valakinek ilyen?