Ez már szerintetek se normális, ugye?

Nos, sziasztok!

Gyorsan vázolom az alap sztorit. 13/l, télen leszek 14, szóval "most tengnek benne a hormonok".

De kezdtem is. Elégé érzékeny vagyok. Ez alatt arra gondoljatok, hogy ha nem megy egy dolgozat/4-est kapok alig bírom visszatartani a sírást. De ez a kisebb probléma... A nagyobb probléma az az, hogy nagyon szomorú vagyok legbelül és sírnék szívem szerint... Nem is tudom miért élek, már többször volt öngyilkossági gondolatom csak azért nem tettem meg mert, félek, hogy nem sikerülne és nem tudnék a szüleim szemébe nézni... Pedig ha tudnám ha sikerülne már rég nem lennék szerintem. Már párszor karcolgattam magam az ollóval de úgy, hogy ne látszódjon. Ezért kérném a segítségeteket mert. én úgy gondolom, hogy ez már nem jó.

A válaszokat előre is köszönöm