Szeretni akarom a gyerekem de nem tudom. Emiatt kegyetlen bűntudat gyötör. Mikor lesz ennek vége? Ti hogyan győztétek le? Milyen gyógyszert szedtetek?

Milyen gyakorisággal jársz pszichiáterhez? Terápiát is folytat, vagy csak gyógyszert ír fel?

Saját tapasztalatom, hogy nekem a pszichológus százszor többet segített, mint a pszichiáter! Összehasonlíthatatlanul és nagyságrendekkel többet. Igaz, nem volt egyszerű, meg kellett tanulnom szembenézni a saját (gyerekkori) démonaimmal, de azóta minden megváltozott. Nagyon jó kapcsolatom lett a gyermekemmel és azóta boldog, harmonikus párkapcsolatban élek (nem a gyermekem apjával).

Gyógyszert szedni arra, hogy szeress? Na ne hülyéskedj már.

Ami neked van, az nem betegség, te jó életű, hanem egy lelkiállapot.

Szerinted amikor valaki veszít mondjuk egy sportversenyen, akkor boldog? Mondanád betegnek, ha rosszul érzi magát, és adnál neki gyógyszert?

Aki veszít valamiben, ami fontos számára (mint ahogy te is vesztes lettél a párkapcsolatodban), az nem boldog, lecsökken benne az életerő, a világot épp másképp látja, nehezebben kommunikál, és a szeretet érzése helyett más, negatív érzelmei vannak.

De nem beteg. ("Pánikbetegség"...hatalmas vicc ez számomra. Enyhén szólva rossz oldalról van megközelítve egy kellemetlen LELKIÁLLAPOT megoldása. Ugyanis NINCS olyan, hogy pánikBETEGSÉG.)

Ha elkezd gyógyszert szedni, na attól már lehet beteg.

Célok. Tűzz ki olyan célokat, amikről úgy hiszed, el tudod érni. Nézz vígjátékokat, hallgass irigy hónaljmirigy vagy hasonló hülyeségeket, NE NÉZZ híradót (csak sokkol a soksoksok negatív hülyeséggel), ne nézz szomorú filmet, horrort, ilyesmiket, és SZEDJ vitaminokat, sportolj akármit, takaríts, rendezd át a lakást...és KERÜLD EL A NEGATÍV EMBEREKET, NE KÉRJ MÁSOKTOL TANÁCSOKAT SE, csa saját magadtól, és keresd az alkalmakat, amikor másoknak tudsz segíteni...attól rá fogsz jönni, hogy értékes vagy.

És egyszer csak rádöbbensz, hogy semmi bajod se magaddal, se a világgal.

Hajrá,

Jani