Lehet bármit tenni, ha álom és valóság elkezdett összefolyni előttem? Lehet ez betegség, hogy nem tudom azonosítani, különbséget tenni a kettő között?

Az utóbbi időben az álmaim kezdik betolakodni magukat a valódi életembe, szétszedni a tudatosságomat.... van, hogy ébredés után olyan érzés fog el - ami akár egész nap, vagy még utána is tart -, mintha lassanként elpárolognék a létezésből, illúzióvá válna az én-tudatom, s a valódinak hitt életem is csak álom lenne. Így leírva kicsit hülyén hangozhat, de mentálisan nagyon rossz érzés. Olyan, mintha az ember átmenetszerűen halna meg - mert a halál ugyebár az agyhalálból származó tudat megszűnése.

A gond alapja a következő: Egy időben rutinná tudtam tenni azt az álom alatt, hogyha szükség volt rá - ha az álombéli cselekménysor/történés szükségessé tette ill. eszembe juttatta, pl. jobbára veszélyhelyzet (gyilkosság, kínvallatás, horrorisztikus kegyetlenségek, de lehetett pl. természeti/fizikai törvény ilyesztően ható hiánya -, akkor a kivetített álomkép/álomvilág megfigyelése alapján felismerjem, hogy álomról van szó, így tudatosítsam hogy semminek nincs tétje, s ha akarom, kivonhatom magam a saját magam által képzelt illúzióból. Ilyen észrevételi pont lehetett pl. az addig lefolyt álomból megjegyzett történések összehasonlítása és a logikai hibák észlevétele, élethű kontrasztok, színek hiányának észrevétele, érzékszervek tompultsága, vagy akár gondolatok külső hatásokat is előidéző mivoltának (pl. egy álmodott szereplő "felismerte" a gondolatomat, s megváltozott a viselkedése) észrevétele.

Viszont egy idő után ezt a képességet elveszítettem, sőt, van, hogy pont én magam hitetem el magammal hibás felismeréssel, hogy az álom a valóság, s onnantól minden még ijesztőbbé válik, s esetenként kilépni sem tudok (ritkán esetleg erős kínzás hatására).

Ez - önmagából adódóan - háromféle módon történik:

Van, hogy a megfigyelést az illúzióm azzal játssza ki, hogy az adott időpontban megfigyelt tárgy, jelenérzet, színek, érzetek egyszerűen élethűbbnek, élesebbnek hatnak, s ezáltal az álom megélésében egy félelmetes valósságá válik.

A másik, hogy bár a kontúrok, alakok, tárgyak, fények-színek nem vállnak kidolgozottabbá és élethűbbé, vagy a megélt cselekménysor/szereposztás/történet-és-szerepátmenetek teljesen illogikusak és irreálisak, egyszerűen képtelen vagyok ezeket észrevenni, mégha egy félelmetes álomban (pl. orosz rulettre kényszerítés, hasonló lélektörő kegyetlenkedések) is reménykedve próbálom felismerni, hogy az csak álom: az agyam egyszerűen valósként tudatosítja "a 2+2= 13 meglétét", az ott levő inkonzisztens "természeti törvényeket", "fizikai szabályokat", tapasztalatokat. Olyan, mintha valami/valaki ott akkor meghamisítaná, vagy letompítaná a saját logikus gondolkodási képességemet, hogy "ne tudjam kiszámolni, 2+2=4, nem pedig 13".

A harmadik pedig, amikor az álom többrétegű (álom az álomban), ami szintén hatékonyan ki tudja játszani a felismerését, mi még az álom, s mikor van már - vagy úgy is közelíthetünk, "mikor nincs még" - valóság. Magyarán ha pl. az álomban megjátszott álomban még észlelem is, hogy álomban vagyok, az álombéli ébredés után már nem fogok kételkedni azt azt követően megélt dolgok valódiságában, "hisz már felébredtem", s az ébredés után már minden valóság, utána valóság következik. De van, hogy ehhez hasonlóan, az álom előzőleg lefolyt és megjegyzett felének bizonyos részeiről létrejön egy olyan parazita gondolat, hogy azok álmok voltak. Ez hasonlónak tekinthető az álom-az-álomban szituációnak, s ennek mintájára ekkor is egyes részek így álomként való tudattatosítása valóságként tünteti fel az elkövetkezőket.

Lehet ezek ellen valamit tenni? Lehet ez valami mentális betegség-szerűség.

Ezek miatt van, hogy ébredés után is nagyon rosszul, nyomottnak érzem magam, és attól reszketek, hogy mikor történik valami valótlan, valami természetfeletti, és derül ki, hogy a valóság is egy lidércálom, amiben csak egy illúzió vagyok én is.

Mi lehet ez? Élt meg valaki már ilyet?

Összefügghet-e ez esetleg elfojtott halálfélelemmel? Vagy alvási rendellenességgel? Esetleg átlag alatti képzelőerővel? (nehezen tudok pl. képeket, formákat, színeket elképzelni, s emiatt pl. gyengébb is a rajzkészségem (főleg térben), vagy pl. a belső hallásom az átlagosnál).

Vagy MI A FRANCTÓL lehet ez??!!

=(