Van itt olyan, aki depresszióból segítség nélkül gyógyult ki? Ha igen, hogy?

Itt vagyok.

A gimi miatt volt(emberek), na meg saját magam miatt legjobban, így utólag belátva.

Elvégeztem a gimit, és sikerült egy új közegbe bekerülnöm. Ez indított el a gyógyulás útján.

Anno annyira magam alatt voltam, hogy párszor majdnem megbuktam, mert nem mentem iskolába. Nem tudtam tömegben lenni. Számos fóbiám lett. Egy börtönnek éreztem a létemet, és a saján fantázia világomba menekültem. Teljesen ketté szakadt a személyiségem. Mást mutattam az iskolában, mást itthon. Máshogy is éreztem, más gondolataim voltak.

Persze az öngyilkosság soha nem volt alternatíva(párszor azért eljátszottam a gondolattal), de mindig ragaszkodtam az életemhez. Mint egy kisgyerek aki nem akarja eldobni a játékát, bármennyire is azt akarja mindenki.

Visszatérve, az öngyógyítás sok midentől függ. Alapból mi a probléma forrása?!

Számomra elég volt annyi kezdésként, hogy békén hagytak. Utána elkezdtem saját magamat gyógyítani. Mivel nem értek azok a dolgok amik ezt kiváltották belőlem.

Ha van kedved bővebben a témáról beszélni, állok rendelkezésedre!