Belorulok a haláltól való félelembe. Mit tegyek?

Eddig volt sok felelmem, de rájöttem, hogy nagyrészt alaptalanok. Ez a félelem viszont nem. Egyszer mindenkivel megtortenik. Eddig éltem az életem most már nem tudom. Nem tudom felfogni és elfogadni, hogy egyszer mindennek vége es talán soha többet nem lesz semmi , úgy érzem így nincs értelme semminek. Két napja csak sírok, remegek, hányok, aludni sem tudok és ez mind a szorongastol. Megorulok ebben, és úgy érzem ez sose lesz jobb, most döbbentem rá a halandosagra és innentől kezdve így kell élnem. A közhelyek egyszerűen nem segítenek,mint pl az, hogy "ne gondolj rá " semmi nem segít . Rettegek, leírhatatlan. Ilyet még sosem éreztem. Próbálom hinni, hogy van valami a halál után, pl. Születés után is volt, de az már a földön zajlott mikor anya hasaban voltam . Ha valaki agykárosodást szenved akkor sokak nem is tudnak magukról , ha meghal valaki, hogy lenne utána tudat? Ha a lélek csinál is valamit arrol már nem fogok tudni , max ha masik testbe költözik. Osszeomlok ebben az egészben. Mindenki teljes értékű lény, nem veszhetunk csak úgy a semmibe:( Úgy erzem ez nem betegség , hogy ezt érzem hanem reális felelem így felek, hogy ezen semmi nem segithet