Úgy érzem mindenkinek jobb lenne ha nem lennék, jobb, ha megszabadulnak tőlem, meddig kell még szenvednem?

Gyerekkorom óta melankolikus vagyok, ma már depressziós, az apám is ilyen sose tudott kikeveredni, jártam szakembereknél akkor még hittem is, hogy megváltozhatok, de ahogy öregszem, látom, a különbséget, hogy más vagyok, hogy minden kis dologra érzékeny vagyok, nemtudok lazítani egy napig sem, kinek kell egy ilyen nő? Ha mégis kell, akkor is csak rosszat teszek vele...sajnos gyerekem is van, borzasztó ez az egész, nemtudom hogy bírom ki

míg legalább felnevelem vagy örökbe kéne adnom?