Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Depressziósok elmesélnétek ti...

Depressziósok elmesélnétek ti hogyan élitek a mindennapjaitokat? Van esetleg akinek sikerült kigyógyulnia ebből? SOS

Figyelt kérdés

Attól tartok hogy depressziós lettem. Gyerekkoromban kevert-szorongásos zavart állapítottak meg nálam, illetve pánikbetegséget. Gyógyszert akkor még nem szedtem mert tudtam kezelni a szorongásokat.


Mostanra viszont munkaképtelenné váltam, nem bírom elviselni az életet, állandóan csak aludnék legszívesebben hogy addig se kelljen szenvednem. Emellett elalvási nehézségeim vannak, este nem tudok aludni csak reggel és így délután ébredek fel. Amikor felébredek akkor érzem magam a legrosszabbul. Még egy ideig nem tudok kikászálódni at ágyból, mert ólmos fáradtságot érzek és amúgy sincs kedvem. Általában ilyenkor törnek rám pánikrohamok. A nap legnagyobb részében rettegek hogy mi jöhet , félek a haláltól, folyamatos halálfélelmem van, úgy érzem mintha egy burokban lennék elszigetelve. Sokszor van derealizációm. Félek hogy leáll a szívem vagy elájulok. A hátam , lapockám nyakam vállam majd leszakad a fájdalomtól pedig meg sem erőltetem. Egy bevásárlástól is kifáradok, a mindennapi teendőket nehezen végzem el. Nem bírom a hangzavart a nyüzsgést olyankor legszívesebben elbújnék a takaró alá. A közösségi oldalakon nem válaszolok senkinek aki ír nekem mert semmi kedvem nincs beszélni senkivel( több hónapja fel sem néztem). Kivéve az anyámmal telefonon (messze lakok a szüleimtől).Sokszor furán látok mintha megváltozott volna a világ , szédelgek sokszor. Vannak napok mikor alig eszem vagy iszom. Emésztési problémáim is vannak. Remegek , mindentől félek , minden napomon úgy érzem az lesz az utolsó és senki nem tud rajtam segíteni. Utcára félek kimenni ( de ha muszáj kimegyek ).


Jártam már vérvételen, ott a TSH 4,8 lett de nem foglalkoznak vele az orvosok, más eltérés nem volt. Voltam kardiológián, belgyógyásznál, reumatológián, tüdőgyógyásznál, hasi ultrahangon. Sehol nem tudtak semmit mondani. Emellett voltam 2 nem magán pszichiáternél is de ott sem segítettek rajtam mert nem bírtam az antidepresszánst (3 félét is próbáltam), mindnél ugyanazok a mellékhatások voltak. Szedek neuroptimot, vitaminokat, gyógynövényes teákat iszok sokszor stb... Van hogy erőt veszek magamon és csak azért is elmegyek mondjuk sétálni egyet, beszélgetni a szomszédokkal. SEMMI NEM VÁLTOZIK. Nem bírom ezt már. Ez gyógyíthatatlan?

21 éves fiatal nő vagyok, így nem tudom élni az életem. A barátom akivel együttélek nagyon megértő és azt mondta megteszünk mindent amit lehet hogy kijöjjek ebből. De nem megy sehogy :( .


(Sok vizsgálatot magánúton végeztettünk el mert a kedves orvosok kb kiröhögnek a problémáimmal. Jártam már magánpszichiáternél is mert azt hittem ott jobban odafigyelnek majd rám ,de csak felírta a gyógyszert és 1 hónap múlva találkozunk viszlát. Aztán mikor 3 nap gyógyszerszedés után olyan rosszul lettem hogy az ügyeletet ki kellett hívni , azt mondta ezeket csak beképzelem magamnak, szedjem csak befele a gyógyszert és rám csapta a telefont. Ráadásul eddig mindegyik antidepresszánstól szexuális zavaraim is lettek amik azelőtt soha, 1 dolog ami még jó volt az életben azt is tönkretette. Nesze neked magánpszichiáter 10 ezer Ft/ alkalom . Nem is mentem vissza hozzá.)


Elnézést kérek ha kicsit kesze-kusza az írásom most sem érzem valami jól magam, de kicsit jobban érzem magam hogy leírhattam ezeket.


Mit tudnánk még tenni? Valaki aki esetleg meggyógyult már letudná írni hogyan sikerült?


2016. júl. 30. 16:02
 1/9 anonim válasza:
En voltam mar depreszios. Nagyon rosz erzes es sosem akarok ujra oda kerulni. Nekem attol lett depressziom hogy egy személy akit a világon a legjobban szerettem eltaszitott magátol. 3 honapig voltam depresszioba emitt de csak enyhe depresszio volt a tünetek kb ugyan azok voltak mint neked csak enyhebbek. Ugy gyogyultam ki hogy leültem azzal a szemellyel beszelgetni es letisztáztuk a dolgokat. Elmondta hogy nagyon szeret ami nagyon jol esett es mivel a problema megoldodott kigyogyultam. En azt tudom tanácsolni hogy gondold vegig hogy mi okozta a depressziot (mindig van valami oka csak lehet hogy nem tudod) es probáld megoldani azt a problémát. Ha megoldodik talán könnyebb lesz. Probálkozz pszichologusnál méhegyszer (ne annal akinel azelott voltal) es egy négy szem közti beszélgetés során mond el neki problémáidat (ne beszelj a depresziorol csak öntsd ki a lelked) ha gyogyszert akar ajánlani mond hogy rosszul reagálsz az anti depresszáns ra es adjon mást. Próbálj olyan dolgokat csinálni amik örömöt szereznek es csinálj apró változtatásokat az életedbe (pl rendezd át a szobádat vagy csereld ki a ruhatáradat más szinre fested a konyhát... stb) amik megmosolyogtatnak.
2016. júl. 30. 16:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim válasza:
Ha nem akarsz visszamenni pszichologushoz akkor online is vannak pszichologusok ami ingyenes es megis megnyuktato elmondani egy szakertonek es tanácsot is ir vissza
2016. júl. 30. 16:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
Hol vannak onileni pszichológusok? Linket tudsz?
2016. júl. 30. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:

Szerintem nincs két egyforma depresszió, így nem is használ mindenkinek ugyanaz. Leírom nálam mi vált be, hátha segít azért.

Gyerekkorom óta depresszióm van szorongással vegyítve. Nagyon-nagyon sok mindent kell tenni érte, hogy javuljon a helyzet, és depressziós állapotban ez még nehezebb. Amikor a legrosszabb volt, nem aludtam, nem tudtam iskolába járni, csak úgy léteztem és minden fájt, akkor kértem segítséget. Voltam pszichológusnál, az nagyon sokat segített. A pszichiáternél ha kellett, a 4. fajta gyógyszert is kipróbáltam, mert a többi nem hatott. Sokat voltam rosszul tőlük, a jelenlegi sem a legjobb. De végre nem érzem azt a mély szomorúságot és szenvedést ami lehúz...cserébe semmit sem érzek. Szó szerint semmi sincs.

Mindenki ajánlotta, hogy járjak sportolni, beszélgessek emberekkel, járjak el itthonról...na de basszus hogy? Mikor még arra sem volt erőm, hogy csináljak egy teát. Ilyeneket nem is csináltam, és még most sincs rá motivációm. Megváltoztattam az étrendemet is, nem ettem cukort, sem lisztet, hát ez sem segített.

Nekem a pszichológus+pszichiáterhez járás vált be. Még nem gyógyultam meg, és lehet nem is fogok, lehet majd meg kell tanulnom együtt élnem vele.

Tönkretette mindenem, a kapcsolataim, a tanulást, a leendő terveimet. Nem tudom mi lesz:(

2016. júl. 30. 17:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
Prolaktin nézesd meg...ha még nem vizsgálták... Endokrinológust keress! Hagyd a pcsába a nyugtatókat csak ártanak ! Csinálj rendszert az életedben, vezess naplót 1 hónapig, mindent írj fel, hogy ébredtél, hogy-mennyit aludtál, közérzet, mit eszel- reggel délben este, mit iszol, mennyit, milyen vitamint szedsz, milyen gyógyteát -mit tartalmaz és mire hat, mennyit mozogsz stb. Ha beszélsz bárkivel, barát családtag milyen érzéseid vannak utána ? Minden rosszullétet jegyezz le mikor, milyen környezetben, mi válthatta ki ...stb Minimum 1 hónap, lehet valami konkrét betegséged van, de lehet persze pszichoszomatikus probléma is. Ha figyeled magad megtalálod a probléma gyökerét. És persze azt is mikor vagy jól, vagy boldog még ha csak rövid időre is.
2016. júl. 30. 20:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat. Az utolsó tanácsait megfogadom. Igazából nem tudom mennyire lehet köze a dolgoknak ahhoz hogy én 2 éve konkrétan elmenekültem otthonról mert az apám egy alkoholista és őrjöngött éjjel-nappal, bántalmazások is voltak bőven testi lelki. Az első rosszulléteim egyike is akkor jelentkezett mikor veszekedtek a szüleim (lassan 10 éve). De ilyen mélyen még sose voltam. Mikor tudok valakivel beszélgetni az nagyon jól esik, ha pl. pánikrohamom van muszáj felhívnom valakit mert megőrülök ha egyedül vagyok.
2016. júl. 30. 20:52
 7/9 anonim ***** válasza:
Lehet most jön ki, olvass utána Regresszió
2016. júl. 30. 21:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Azt akartam ìrni, hogy lehet, hogy mélyen vagy, de valószínűleg nagyobb biztonságban, mint régen, és most jött el az idő, hogy feldolgozd... Tudod míg nagyobb baj van körülötted, vagy éppen túlélésért menekülsz addig ezt nem tudod feldolgozni, most lehet.
2016. júl. 30. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim válasza:
Én mindig sz*rul élem a napjaimat, senki nem akar velem barátkozni, mindig egyedül csinálok mindent, meg ugye 19 vagyok, de még mindig nincs barátnőm, és kb. ez a depressziót ezt már születésem óta hordozom. A doki irogatta a dili bogyókat mert ugye ''ettől majd jobban leszek''..... ó marhára jobban lettem tőle, még idegesebb voltam ezektől a hülye tabbletáktól, meg meghajtotta a gyomromat is. Meg hát esténként kimentem mindig sétálni egyedül de nem sokat segített. Úgyhogy a napjaimat sz*rul élem, haverok meg barátnő nélkül, de úgy fogom fel az egészet ha most sem volt barátok meg barátnő, akkor nem is lesz sajnos. Mert ki akarna ilyen magamfajta emberrel ismerkedni mint én? Én véleményem szerint ebből élő ember nem fog kigyógyulni dili bogyókkal meg stb. Ha pl. depis vagyok akkor fogom a játékkonzolt és játszok, vagy elmegyek sétálni, biciklizni, stb. és egy pillanatig nem leszek olyan, de nem képesek csodát tenni.
2016. szept. 9. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!