Szerintetek depressziós vagyok? Vagy mi lehet a bajom?
Sziasztok
24 éves férfi vagyok. 3 éve dolgozom a munkahelyemen, a magyar átlaghoz képest jó fizetésem van. 2 éve repültem ki a szüleimtől először albérletben kezdtem, most pedig nem rég lakást vásároltam ahol egyedül élek. A kirepüléssel nem volt bajom hamar megszoktam, mivel annak idején is kollégista voltam.
A gond csak az, hogy már több mint 2 éve jellemző rám az, hogy nem érzem magam jól. Nem vagyok boldog. Nem érdekel semmi, teljesen motiválatlan vagyok. Vannak barátaim eljárunk szórakozni, kikapcsolódni. De még sem érdekel semmi, olyan szinten üres vagyok legbelül, hogy el sem tudom mondani. Néha azt kívánom bár csak nem ébrednék fel reggel, akkor véget érne ez az egész. Alapjáraton el pöfögök és kész. Aztán akadnak pillanatok amikor ez sem megy. Néha annyira kitör belőlem ez az egész, hogy tárgyakat vágok a falhoz vagy darabokra török valamit. Esetenként sírok is.Nem tudom mi lett belőlem és miért. Több mint 2 éve nincs barátnőm viszolygok is a gondolattól, hogy legyen valakim, mert néha a közvetlen munkatársaimat nehéz elviselnem akikkel egyébként nagyon jóba vagyok. Valami miatt van bennem egy hajlam, hogy bántanom kell a szeretteimet azzal, hogy nem tartom velük a kapcsolatot nem foglalkozom velük. Például a szüleimmel testvéremmel már lassan 3 hete nem beszéltem. Ha beszélek is velük telefonon mert úgy érzem illendő lenne már felhívni őket akkor is alig várom már hogy le rakhassam a telefont. Az egész telefonálás alatt alig mondok többet néhány igennél vagy a nemnél. Már egy jó ideje nem tudok elaludni, ezt úgy sikerült kiküszöbölnöm, hogy este megiszok pár doboz sört ez elnyom annyira, hogy eltudjak aludni de másnap meló alatt ne legyek másnapos.
Mit csináljak?
Kedves válaszoló!
Köszönöm a válaszod. A munkámat régen szerettem, mostanság csak bejárok dolgozni és kész. Vannak pillanatok amikor új dolgokat csinálunk, vagy olyat amit szeretek ilyenkor nincs bajom a melóval. Amúgy meg nem tudom hova váltsak. Érzem néha, hogy jó lenne de nem merek nagyon pattogni mert van egy lakás hitelem meg egy megszokott életszínvonalam ezzel a melóval meg viszonylag jó pénzt tudok keresni. Régen az lelkesített, hogy tudtam, hogyha végzek a tanulmányaimmal lesz munkahelyem és az amit szeretek csinálni.Aztán végeztem a tanulmányaimmal dolgoztam és elmúlt ez az időszak. Ezen kívül nagyon semmi. Soha nem volt semmilyen hobbim vagy ilyesmi. Középiskolásként eljártam focizni és edzeni meg hasonlók. De manapság még ha hülyén hangzik is nincs időm energiám affinitásom ilyen gyerekes dolgokra, hogy pl focizzak, bélyeget gyűjtsek vagy ilyen marhaságok. Heti többször összefutok a barátaimmal, beülünk valahová italozni megbeszélnni a dolgokat, vagy csak szimplán csevegni. Az változó, hogy mennyi időt töltök emberek között. A munkám a fővárosban van, de néha több napra vidékre kell utaznunk a kollégáimmal ilyenkor gyakorlatilag az egész napot velük töltöm.
Az első válaszoló vagyok.
Nem feltétlenül kell depresszió gyanítani a háttérben, bár ha így folytatod, lehet, hogy afelé haladsz.
Érdemes lehet olvasgatni a témában, a kulcsszó (szerintem) az egzisztenciális krízis(pl. Frankl) és a kongruencia (pl. Rogers). Ez elindíthat az önismeret útján, ami hosszú távon is hasznos lehet. Azt mondod, nincs időd gyerekes időtöltésekre, és nem voltak sose hobbijaid. Nekem ez azt üzeni, hogy valójában nincs arra ötleted, hogy mi tehet boldoggá, és viszonylag kevésszer mozdulsz ki a komfortzónádból. Az elsőn az önismeret tud segíteni, a másodikhoz pedig tudatos erőfeszítés kell.
Szerintem meg depresszió. Bár én csak 21 vagyok, de lassan már 4 éve kiderült, hogy bipoláris vagyok, a depressziós ciklusok hosszabbak és keményebbek. Amiket leírtál, szinte mind nálam is megvan. Én egyérgelműen azt tanácsolom, hogy keress fel szakembert.
Persze, mindenhol ezt találja az ember tanácsként, és ameddig csak lehet huzza is a dolgot, de sajnos végül mindig odalyukad ki az ember, hogy nem megy egyedül. Nem érdemes hagyni hogy még mélyebbre kerülj.
Saját tapasztalataim alapján azt ajánlanám, hogy egy magánrendelöt keress fel
Én pszichiáterhez járok és 8ezer egy óra, másnak 10.
De nem kell hetente járni.
Szerintem először pszichológushoz menj, mert az orvos biztos írna fel gyógyszert, ami komoly dolog, és szerintem az legyen az utolsó amit megpróbálsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!