Kilátástalannak érzem az életem és kezdek depressziós lenni, mit tegyek? (Többi lent)

Szóval az van, hogy a családommal sosem volt normális kapcsolatom, talán innen indul ki az egész. 8 éve folyamatos veszekedés a szüleim között, elhúzódó válási procedúra, költözések... Ez még hagyján, sosem tudták szülőként viselkedni. Nem tudnak szinte semmit rólam, teljesen szabadon eresztettek, csináljak amit akarok, nem kaptam tőlük szeretetet...

Sokszor veszem észre, hogy bizonyos dolgokat igazából azért csinálok mert szeretethiányom van és bizonyítási vágyam, és szörnyű érzés, hogy ezzel másokat "terhelek".

Ez még a kisebbik baj, de az utóbbi időszakban észrevettem, hogy evési kényszerem is van. Zabálási rohamok. Próbálom elfojtani, de 2-3 nap után muszáj bezabáljak. Mondjuk ez lehet attól is, hogy viszonylag szegények vagyunk, nincs itthon csomószor friss és jó kaja, ezért nem táplálkozom egészségesen és kiegyensúlyozottan...

A másik, hogy csomószor pánikroham-szerűségeim vannak: feldobog a szívem, indokolatlanul izgulni kezdek és légszomjam lesz.

Többször gondolkoztam az öngyilkosságon, nyilván nem tenném meg, de nem igazán látok kiutat ebből. Itthonról még nem költözhetek el... Egyre kilátástalanabbnak érzem ezt az egészet,egyedül vagyok, lassan kezdek depressziós is lenni...

Mit tegyek?

Köszi ha végigolvassa valaki :)

15/l