Mi a különbség a BPD (bipoláris zavar) és a HSP (hiperérzékeny személyiség) között?
BPD= Borderline Personality Disoder=borderline személyiségzavar.
Határeseti személyiségzavarként is szokták emlegetni.
A név onnan származik, hogy az egyént hangulatingadozások gyötrik, az impulzusok pedig kirobbannak belőle a következményekre való tekintet nélkül.
A BNO megkülönbözteti az impulzív és határeseti alcsoportot is.
Azért határeseti, mert ez a személyiségzavar a neurotikus és a pszichotikus állapotok között, mintegy határesetként van jelen.
A határeseti személyiség gyakran dühkitörésekre ragadtatja el magát, önpusztító magatartást mutat, jövőképe nem nagyon van, ez is az érzelmi kiegyensúlyozatlanságára utal.
Bipoláris zavarnál két élesen elkülönülő állapotot különböztethetünk meg, a mániás és a depresszív állapotokat, ezért is bipoláris, a "bi-" előtag a kettőre, a "poláris" pedig a sarokra, vagyis kétsarkos zavar. :D
Nagyjából 6 típusát különböztetjük meg, ezek között nincs éles határ. Leírom a típusokat, ha érdekel, majd utánanézel.
1. I. típusú bipoláris zavar
2. II. típusú bipoláris zavar
3. Ciklotímia
4. Bipoláris zavar rapid ciklusokka
5. Szezonális affektív zavar
6. Bipoláris zavar teljes remisszió nélkül
HSP-Highly Sensitive Person
Percepciói az átlagosnál lényegesen erőteljesebbek és élesebbek.
Elég nagy különbség van a kettő között, nem is értem milyen hasonlóságokat látsz benne.
A hiperérzékeny személyiség egyszerűen nagyon finomra van hangolva, a külvilág ingerei erősebben érik, mint az átlagembert.
A bipoláris meg régi nevén mániás depresszió, de depresszív és mániás epizódok váltakozása.
Köszönöm a pontosítást, a rövidítést rontottam el, a bipoláris zavarra gondoltam.
Amit írtatok, az viszont még jobban elgondolkodtatott.
1. Borderline tutira nem vagyok, ez biztos. Közeli ismerőseim között van kettő is (hivatalosan diagnosztizálva). Ők nagyon mások. Ráadásul nálam a kötődés hiánya helyett inkább a túlzott kötődés a jellemző minden téren, nagyon durván. Csak az érzelmi kiszámíthatatlanság ami megvan nálam (néha egy film miatt is napokig szomorú vagyok, máskor meg egy rokon halála sem vált ki egy könnycseppet sem, van hogy egy jó zene is képes extázisszerűen feldobni, máskor meg semmi sem tud egy kicsit sem). De ettől még nem vagyok borderline.
2. HSP vagyok, ezt pszichológiai vizsgálattal meg is állapították.
3. Viszont amiket a bipoláris zavarról írnak, azok a tünetek is nagyjából megfelelnek rám. Vannak időszakok, mikor semmi sem tud feldobni és legszívesebben kiugranék az ablakon, máskor meg olyan vagyok, mind aki speedezik: fel vagyok pörögve, állandóan jár az agyam, egyre kevesebbet alszom, energikusnak érzem magam, ezerféle dolognak nekiállok akár az éjszaka közepén, van hogy többet is iszom egy kicsit, meg olyan érzésem van hogy úgy hajt valami, menni kéne, stb. Ezek az időszakok van hogy hetekig fennálnak, de van hogy naponta változik ez meg a depresszió. A pszichológus azt mondta hogy a mánia az az hogy valaki iszik, drogozik, leszólít nőket meg felelőtlenül, kontrollálatlanul viselkedik és engem ilyennek még nem látott. (Még jó), de sokszor nagyon kevés válasz el ettől és egy-egy esetben ki-kitör valamelyik dolog. De ismerve magamat, ha olyan élethelyzetbe kerülnék (pl. ahol folyamatos bulizás meg ilyen emberek vesznek körül), akkor valószínű hogy felszínre törne nálam az igazi mániás szakasz.
A pszichológusod rosszul tudja. A mániás szakasz mindenkinél más. Lehet nagyon gyenge, gyors lefolyású, lehet egy felhangolt állapot, de nem szükségszerűen az. Azt mondanám, hogy a lényeg a "sebességváltás". Ha depresszióba mínusz 10-zel haladsz, visszafelé, a mániás szakaszban rálépsz a gázra.
Van akinél tényleg ez élvezetek és ingerek hajszolásába, túlzott költekezésbe torkollik, de az is lehet, hogy valaki csak sokat morgolódik a mániás szakasza alatt.
Pont azért, mert nem válik pár esetben külön élesen a két szakasz, állapítják meg a depressziót néha olyan esetekben is, amikor bipoláris az illető.
Hm. Nagyon jókat írtok. én is erre gondoltam, mindenkinél más. Mert ha nincs a közelemben drog, meg nincsenek olyan barátaim, persze hogy nem drogozok, de ki tudja, mi lenne ha lenne?
Az autós hasonlat is nagyon találó, pontosan így érzek: amikor depi van, akkor rückwarts full gázon, amikor meg felhangoltság, meg előre teljes gázzal. Mivel van kocsim és imádok vezetni nagyon meglátszik, hogy amikor mélyponton vagyok, sokszor csak vánszorgok mint egy öregasszony, amikor meg pörgök, akkor hajlamos vagyok a kelleténél gyorsabban menni. De úgy összességében jót tesz, úgy érzem, van hogy csak megyek egy kört ha olyanom van, mindig szól valami jó zene is mellé, és olyan biztonságban is érzem magam, elmúlnak a szorongások, felszabadulok a vezetéstől. Amúgy 27 éves vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!