Pánikbeteg vagyok. Bántalmazva voltam és sokáig zaklattak Pszichológushoz járok de ha magamra vagyok hagyva bebeszélem magamnak, hogy elfog rabolni és elkezdek pánikolni a sírás és az őrület határáig, álmomban is ezek történnek. Mit tehetnék?

Az életben kevés dolog olyan félelmetes mint a magányba fuladt reménytelenség! Ha nincs kibe kapaszkodni csak te létezel és a félelmed... ha létezik pokol akkor ez valami hasonlo lehet.. tudom hisz magamis átéltem ! Nem foglak közhelyekel untatni hogy minden jorafordul légy pozitiv... csak egyvalamire van szükséged és az önmagad! Ha eltudod fogadni a tényt hogy vagy felálsz és szembenézel a demonaidal vagy gyáva maradsz és elemészt a félelem! A probléma bonyorult mégis a válasz egyszerü: gyáva volnál? Ha erre tudsz válaszolni teljes lényedel akkor már a jo uton haladsz!

Gondolkozz az ö fejével hisz te rettegsz töle de öis félti az életét ha bántana akkor az ö eletét teszi kockára hisz a börtön nem epp egy üdülötelep megha ingyenes szoba es napi egy szobaszerviz jár hozzá! A lenyeg az hogy a félelmeid bilincselnek le es nem az a bizonyos illetö ö csak kiváltotta belöled de nem ö idézi elö hanem te magadnak! Bizz magadban bizz a kepesegeidben hisz miért lennél te roszabb mint másember? Csak bizz magadban az eröd megvan hozzá csak megkell tanulnod használni!

Vagy élsz gyógyszerekkel 80-90%-os életet vagy élsz pánikban gyógyszerek nélkül olyan életet amilyet most is élsz, te döntesz.