Miért nem tudok megbeszélni a párommal semmit? Mi állhat a háttérben? És én mit tehetek?
Évek óta együtt vagyunk, de egyre jobban megkeseríti a kapcsolatunkat, hogy semmit nem tudok megbeszélni vele, nem beszél az érzéseiről. Ha bármi probléma van, mindig én vagyok az aki kezdeményezi, hogy beszéljük át a dolgokat. Nyugodt vagyok végig, de amikor már meghallja tőlem, hogy "szívem, tudnánk beszélni egy kicsit?" már akkor elkezd grimaszolni és húzni a száját, de van hogy nem is figyel rám, csak annyit mondd hogy "mondjad", de tovább játszik a számítógépen vagy nézi a tv-t.
Amíg elmondom, hogy mi a baj akkor nem szól semmit szinte csak bólogat, mintha csak gyorsan túl akarna esni a dolgon. Én azt hiszem hogy megbeszéltük, de aztán pár perc múlva utánam szól valamit, mire én visszamegyek és reagálok, de akkor ő megint nem mondd semmit, csak hogy hagyjam békén. Nem néz a szemembe, vagy másfele néz mintha untatnám vagy becsukja a szemeit.
Persze a probléma nem oldódik meg, mert benne továbbra is ott van a tüske, és ez gyűlik-gyűlik mígnem bombaként robban és akkor (pl amikor sörözésből jön haza) kiabálva, sírva mindent rámzúdít. Ilyen kitörésekkor van hogy a 2-3 évvel ezelőtti dolgokat is felhozza, amiket már "átbeszéltünk" (vagyis inkább csak én). Én persze nem tudom hogy ezek a tüskék benne vannak, mert amikor megbeszélném vele, akkor úgy reagál ahogy fentebb írtam - "minden oké, nincs semmi, lépjünk tovább, pont".
Amikor ezt elmondtam neki is, akkor is csak hárított, nem lehetett vele beszélni erről, mert nem mondott semmit, csak annyit jegyzett meg a "hátam mögött", hogy én önző vagyok, csak magammal törődök.
Nem tudom hogy van-e ennek köze hozzá, de elég zűrös múltja volt. Az anyja férje meghalt és a párom egy másik férfitól született, késői gyerekként. Az apja ivott, majd elhagyta őket (vagy inkább elzavarták), így a párom az anyjával kettesben nőtt fel. De az anyja is ilyen egyébként, nem tud hatni a páromra, csak érzelmi zsarolással, sírással, önsajnáltatással. Ha a párom bunkó vele, akkor is csak nevet rajta, mintha egy jó viccet mondott volna. Nem nagyon beszél semmiről az időjáráson meg a tyúkjain kívül.
Mint kívülállók, ti hogy látjátok ezt a dolgot? Megoldódhat valaha is ez a probléma?
Szerintem a férfiak 99%-a ilyen ebből a szempontból. Nem szeretnek lelkizni. Általában a szelídebbek elalszanak, míg az asszony sorolja a sérelmeit, gondjait. Meg lehet próbálni tőmondatokban közölni, addig általában figyelnek, és talán hat is. Ezt nézd meg, nagyon jó:
A férfi agy a női agy
Az enyem is ilyen volt. 6 evig voltunk egyutt. Aztan tegnap meguntam, osszepakoltam es eljottem.
Az ugy nem megy h te adsz 90%-ot o meg 10-et, akarmilyen is volt a multja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!