Mi lehet az oka annak, ha valaki itt tart az életben 20 éves létére? Valami felderítetlen mentális betegség állhat a háttérben?

20 éves vagyok lassan és fogalmam sincs a jövőmet illetően hogy mi lesz. Tovább nem tanultam egyelőre érettségi után, mert fogalmam sincs mi a nekem való, hogy mit akarnék egyáltalán. Nyelvvizsgám még nincs, majd angolból talán lesz. De ha valami új helyre kell menni, újfajta helyzetbe kerülök, mint egy vizsga például vagy beiratkozás valahova, bennem van egy aggodalom hogy nem csinálok-e valamit rosszul, meg fogom-e találni hogy hova kell menni, nem fog-e senki hülyének nézni valamiért. Mindezek miatt elég sötéten látom a jövőmet, alig fogom tudni így eltartani magamat.

Pedig általános iskola alsós koromban az anyámék még tiszta okosnak láttak, akinek később jó jövője lehet mert jól tanul meg minden. Még az első két évfolyamban a többieknél hamarabb megtanultam olvasni, írni, számolni is, az átlagnál jobban mentek nekem ezek. Aztán most meg itt tartok, hiába tanultam akkor jól, később lemaradtam a többiektől és akiknek nálam egykor jóval rosszabbul ment az iskola, azok előrébb tartanak már az életben mint én. Szóval nem tudom hol csúszhattam el ennyire.

A másik aggasztó dolog meg hogy képtelen vagyok kialakítani emberi kapcsolatokat, nincs semmi közös téma a többséggel és már ránézésre ellenszenves vagyok az emberek nagy részének.

Nem lehet az, hogy autista vagyok? Ha nem akkor mi lehet a baj?