Mi van velem? (bő kifejtés lent)

Előre is elnézést ha a szöveg hosszú lesz, de most szeretnék mindent kiírni magamból, hátha valaki tud segíteni. 15 éves, egészséges kamasz lány vagyok, alapjáraton életvidám, humoros, optimista. Az utóbbi 1 hónapban iszonyatos hangulatingadozásaim vannak, napi szinten. Nem szomorú vagyok, inkább csak nyűgös, rosszkedvű. Ilyenkor nagyon sokat morfondírozok a dolgok értelmén és mivoltján ( pl. mi is a boldogság, mi az élet értelme, mit nevezünk "normálisnak") és egy idő után azon kapom magam hogy félek hogy normális vagyok-e, merthogy a normális emberek biztos nem gondolkodnak ilyeneken hanem bambulnak, tervezik a napjukat, megfigyelik a környezetüket, de én ilyen dolgokra nem tudok koncentrálni, mert mindig visszajönnek ezek a hülye kérdések. Szüleimmel beszéltem róla, anyukám azt mondja hogy csak a hormonok tombolnak bennem és majd magától elmúlik, apukám pedig hogy ez nem normális merthogy ennyi idősen nem ilyeneken kéne gondolkoznom. Egyszerűen bizonytalan vagyok dolgokban. Nem tudom hogy ki vagyok (nem dilis értelemben, csak hogy mi a célom az életbe), miért vagyok és hogy miket szeretnék elérni. A szüleim azt is mondják hogy "nincsen gondom, így csinálok magamnak gondot" merthogy a nagyim is ilyen. Mindig is voltak hülye félelmeim, (kiskoromban féltem az öngyilkosságtól úgy hogy eszem ágába se jutott megtenni, aztán betegségektől,világvégétől stb...) de ezek mellet ugyanúgy vidám voltam (kivétel az öngyilkosos, de azon már túl vagyok). Most előre félek attól hogy boldog pillanatok alatt is rossz kedvem lesz, és egyedül érzem magam, mert a barátnőim meg nem ilyenek :(. Én tényleg csak élvezni szeretném az életet ilyen buta nyugtalankodások nélkül és hiszem hogy ezek egy nap el is múlnak, de felmerülnek bennem a "mi van ha..." kérdések. Túl szeretnék ezen már lenni, legszívesebben csak egy gombnyomással kitörölném az agyamból, de ugye ezt nem lehet :). Normális vagyok? És ezzel nem vagyok egyedül? Ezzel lehet menni pszihológushoz, vagy csak beállít dilinyósnak és elküld a legközelebbi pszihiátriára? Tényleg elnézést, nem akarok hisztisnek tűnni, tűkön ülve várom a válaszokat!