Tanácsra lenne szükségem. Mit tegyek?

Idén kezdtem a középiskolát, de borzasztó.Elkeserítő, hogy egyes embereknek az okoz örömet, hogy másokat megalázhatnak, vagy bennem van a hiba, hogy én nem vagyok ilyen?

Minden onnan alakult ki szerintem, hogy nagyon visszahúzódó vagyok, egyszerűen köszönni is félek az embereknek, meg például boltba bemenni, mert félek hogy mit gondolnak rólam.Ennek okán képzelhetitek mennyire jól barátkoztam meg a többiekkel az osztályban..De mindezek ennek ellenére megpróbáltam minden félelmemet hátrahagyni, és beszélgetést kezdeményezni egy-két emberrel, de hát ez sem ment túl fényesen, egyszerűen nem tudom mit kéne mondjak, mennyire kéne megnyíljak mások előtt.Nem fogadom el, mert folyamatosan próbálok ezen változtatni, de egy dolgot egyszerűen nem értek;Miért kell emiatt bántani és megalázni?Oké, rendben, nem tudok barátkozni, és folyton egyedül ülök az osztályban, ez az ÉN problémám.De ha ennyire nem szeretnek, nem az lenne a magától értetődő, hogy békén hagynak és rám sem néznek?Hiszen ha valakit nem kedvelünk akkor nem akarunk vele kontaktusba kerülni, nem?

Egyfolytában hallom, hogy rajtam röhögnek, meg úgy néznek rám mint egy leprásra, megdobják a fejemet narancshéjjal stb...

Tudom hogy gyenge lélek vagyok, de ez akkor is felettébb megalázó.

Mit kéne tennem? Már aludni sem tudok...

Anyukámnak nem tudok az ilyesmiről beszélni, nem olyan a kapcsolatunk, Apukám nem foglalkozik velünk(elváltak), barátaim nincsenek, pszichológushoz járok, de egyszerűen annyira szégyenlem ezeket a dolgokat, hogy nem vagyok képes elmondani senkinek, csak így anonimban...

MIT KÉNE TENNEM?Hogyan lábaljak ki ebből, és hogyan legyen újra jó(vagy legalábbis ne ilyen nyomorúságos) a hangulatom?

Köszönöm ha végigolvastad,tudom hosszú lett, ha válaszolsz rá akkor mégjobban.

15/l