Szerintetek van valami bajom?

Nem szeretem az embereket, tömegiszonyom van. Van 1-2 közeli barátom azért. De nem igénylem a társaságot, legtöbbször megvagyok egyedül is. Úgy veszem észre, hogy egyre jobban befordulok, mióta szakítottunk voltbarátommal.

Ez még talán a kisebbik gond. Mindent szeretek terv szerint csinálni, pontosan behatárolva az időt. Ha valami nem úgy jön össze, ahogy terveztem, nagyon kiakadok. (Pl. most először úgy volt, hogy anyámék 8-kor jönnek, aztán úgy, hogy 2-kor, most végülis 5-kor. Miután leraktuk a telefont minden variáció után zokogásban törtem ki, aztán 5 perc alatt elmúlik.) Olyan, mintha hisztirohamaim lennének. Ilyenkor szeretek egyedül lenni, a társaságtól csak még rosszabb, meg utálom, ha ölelgetnek vagy ilyesmi.

Mi bajom van? Régen nem voltam ilyen.