Ez szerintetek szociális fóbia, antiszociális vagyok, vagy mi? Más is van így ezzel, aki falun lakik?

Nem szeretem az embereket. Falun lakom, ahol mindig köszönni kell a másiknak, ezt utálom. Ilyenkor mindig, ha meglátok valakit a járdán, már előre kicsit összeszorul a gyomrom. Vagy amikor a buszra felszállok, ami a kisvárosba megy, valahogy már előre görcsölök, mert szinte mindig ugyanazok az emberek ülnek rajta, és szinte hallom, ahogy a hátam mögött kibeszélnek, meg kiröhögnek. A suliban sem sokkal jobb, de ott a barátaimmal legalább elvagyok. Akkor is olyan kínos érzés van bennem, amikor bemegyek a kisboltba, és csak én vagyok ott az eladón kívül, vagy még egy másik ember esetleg. Egyszerűen nem kedvelem, hogy itt ilyen közvetlen mindenki egymással. Néha felutazom Budapestre, olyankor olyan jól érzem ott magam. Például a plázában, ahol annyi ember van, azt csinálok, amit akarok. Ott olyan más, változatos, hatalmas minden. Vagy az utcákon is teljesen önmagam lehetek, nyugodtan járok-kelek, mások úgysem figyelik szinte minden mozdulatomat, mint nálunk. Nem is figyel senki a másikra, csak elmennek egymás mellett, nem akarnak leállni köszönni, beszélgetni. Nem kell azon izgulnom, hogy jaj nem köszöntem az utcán valakinek, vagy nem adtam át neki a helyem a buszon, és most ezt elpletykálja mindenkinek a faluban. Túl emberkerülő, vagy embergyűlölő lennék?