Mentális probléma vagy egyszerűen csak ilyen vagyok?

Soha senki iránt nincsenek valódi érzéseim. Kezdve a szüleimmel, mindketten külföldön dolgoznak és hosszú évekkel ezelőtt elváltak. Jelenleg 17 éves vagyok, és egyedül élek Magyarországon lassan 2 éve. Eredetileg anyám a törvényes gyámom de amikor 9-10 éves voltam akkor is volt rá példa hogy külföldön dolgozott. Aztán egy ideig megint vele éltem majd ismét kiment dolgozni, őt évente 2-3 alkalommal látom. Apámmal pedig nagyjából évente egyszer találkozom, ő alkoholista, persze nem hivatalosan papíron, de az. Kiskoromban míg együtt éltek is voltak problémáik bántalmazás stb. apám józanon is eléggé agresszív és nárcisztikus.

Lényegében arról van szó hogy nem érzek semmit velük kapcsolatban (sem) nemrégen láttam, hogy a barátnőm és az anyukája milyen jó kapcsolatban vannak mindent megbeszélnek egymással és folyton ölelgetik egymást (ettől konkrétan émelygés jött rám). A lényeg hogy nemigazán vannak érzéseim például ha valaki megölel kifejezetten kellemetlen érzés. Anyám egy korábbi beszélgetésünk alkalmával azt mondta néha úgy érzi csak arra jó hogy segít fenntartani az albérletet meg ilyenek - erre azt mondtam hogy ez hülyeség, de valójában pontosan így van. Semmit sem érzek vele kapcsolatban (sem) és persze becsülendő hogy kimegy külföldre dolgozni.. egyszerűen sosem voltunk olyanok akik kimutatják az érzéseiket és valószínűleg nekem ezért nem is igazán vannak, de ha például valami másról van szó mondjuk: nemrégiben meghalt egyik ismerősöm bátya (beteg volt) és amikor nagyjából 2 hétre rá találkoztunk és elkezdett mesélni a dologról nagyon nehezemre esett úgy tenni mintha érdekelne. Mert egyébként egyáltalán nem mozgatott a dolog. Ezen kívül általában nyugodt vagyok (állítólag túlságosan is) viszont néha hirtelen többnyire okkal de előfordul, hogy ok nélkül is nagyon furcsa érzésem van, különös de mintha nem is én gondolkodnék olyankor - volt olyan hogy minden különösebb ok nélkül azon kezdtem el gondolkodni hogy az asztalon lévő ollót beleszúrom a barátnőm szemébe és konkrétan lejátszódott bennem hogy hogyan kínoznám meg, ilyenkor mintha nem is én gondolkodnék. (igen tudom ez elég para) Oké elég hülyén fogalmaztam meg de ha okkal érzem így magam azt úgy értettem hogy nagyon felidegesítenek valamivel, és többnyire csak úgy érzem ilyenkor hogy jó lenne szétverni az illető fejét.

Ja és aludni sem nagyon tudok, most kábé 35 órája vagyok fent és előtte nagyjából 3-4 órát aludtam.

Bocs, elég hosszú lett.

A hasznos válaszokat előre is köszönöm.