Depresszióra hajlamos vagyok. Hogyan jojjek helyre?

Esetleg az a problema, hogy nincs okod jol teljesiteni az eletben.. Ha ugyis minden ugyan olyan marad, minek akarnad most megtenni azt, amit halogathatsz is?

En is voltam ilyen helyzetben. Egyszeruen nem tudtam okot talalni arra, hogy megis miert kene nekem barmit is csinalni, ezert inkabb nem is csinaltam, es csak azon vettem eszre magam, hogy telik az ido, de semmi se oldodott meg. Az elet szurke es monoton volt.

Mi oldotta meg nekem?

Nem kulso segitseg, az biztos. Legalabbis 1-2 ember segitett elindulni egy javulasi utvonalon, de nekem kellett vegigjarni.

Roviden annyi, hogy tuzz ki magadnak egy celt. A legszomorubb embernek is van valami, amit szivesen csinalna, vagy megvenne maganak. Ha egy olyan dolog, amit nem tehetsz meg azonnal, csak hosszu munka utan, pl. egy ferrari auto megvetele, egyfajta verseny megnyerese, valami csoportba valo bekerules, vagy ilyesmi, az se baj.

Akkor keszits el egy tervet, hogy mit kell neked tenned ahhoz, hogy meglegyen?

Hany honapig kell felretenned, mekkora osszeget? Talan valami kapcsolaton keresztul szerezheted meg azt, amire vagysz? hogy ferhetsz hozza a kapcsolathoz? kezdj el kudakodni, es asd bele magad a dolgok melyebe.

Eleinte neheznek, ertelmetlennek es hulyesegnek tunhet. De ha belelendulsz barmibe is, tenyleg barmibe.. Akkor azon fogod eszrevenni magad, hogy egyszerre 10 dolgot csinalsz egyszerre es eleted almat eled eppen.

Persze ez akar elhuzodhat 20 evet is. De emlekezz arra is, hogy a jo dolgok lassan jonnek. Es ha nem teszel erte, soha nem fog eljonni.

Szerintem ez visszalendithetne az eletbe, mert neked arra van szukseged, hogy legyen miert cselekedned.

2.válszolónak: már ha jó az iskolapszichológus... Sajnos ismeretségi körben volt olyan gimnazista, aki igénybe kívánta venni... aztán a kedves dr. hozzáállása után inkább nem ment többször, vitték magánrendelésre. De tisztelet a kivételnek!

Kérdező, szerintem mindenkinek van ilyen időszaka. Én azt mondom, ezen túl kell lépni. Nekem akkor volt ilyen, mikor pánikbeteg lettem, vagyis, mikor diagnosztizálták nálam a pánikbetegséget. Egy hét depi. Aztán szerencsére sikerült összeszednem magam. Eláruljam, én hogy kezdtem? :) Kértem a férjemtől egy felnőtteknek való színező könyvet (ez amúgy is nagy divat mostanság). Tehát valami aprósággal kezd. Aztán a többi majd jönni fog magától, de persze TE is kellesz hozzá!