Nem tudok sírni, nem hat meg semmi és már olyan sok bennem a fájdalom, de nem tudom levezetni sírással, bármit is teszek. Mit tegyek?

A szüleim elválnak.A házunkat eladjuk.Reménytelenül szerelmes vagyok,de az illető a szemem láttára szeret mást.A lány,akit szeret,direkt az orrom alá dörgöli,hogy jobb,és mindig megmutatja a beszélgetéseiket. Az egyiknél hisztérikusan nevetni kezdtem,mert utálok mások előtt sírni azóta,hogy az évfolyamom egy éve sokat gúnyolódott rajtam (egyébként most is).Azóta nem tudok az osztálytársaim,és a barátaim,sem a szüleim előtt sírni.

De ez nekem nagyon sok így. A költözködéssel ugyebár iskolát is váltok,elveszítem a fiút (márbrégen elvesztettem),de még mindig nem tudok sírni,pedig meglenne rá minden okom.

Hallgattam szomorú zenét,néztem szomorú sorozatot,már mindent megtettem. De nem jön ki belőlem. Annyira szomorú vagyok,ott tombol bennem,de nem tudok megnyugodni.És a sírástól igazán meg tudnék nyugodni.