Jo pszichologus Budapesten?

Szia, ha nem vagy kitömve pénzzel, sajnos semmi esélyed nincs. Rosszabbak mint a magán fogorvosok, azok között legalább van néhány emberséges, de magán pszichológusok között nincs egyetlenegy sem. Tudom, mert megjártam ugyanezt a kálváriát. Mindegyiknek az volt a legelső kérdése, hogy mennyi pénzem van és amikor mondtam, hogy nem sok, de segítségre lenne szükségem, mert még munkát sem tudok találni: úgy rúgtak ki mint a sicc, meg sem hallgattak. Neked egyébként is klinikai pszichológusra vagy pszichiáterre lenne szükséged a pszichoterápia miatt, javaslom a Semmelweis egyetem Pszichoterápiás Osztályát, ingyen van és ráadásul még meg is gyógyítanak, nem mint a pénzéhes magánpszichológus aki egyedül a pénzed után sóvárog.

#2: Tudod, azért nem ajánlottam konkrétan semmit sem, pl. az általad említett csoportos tánc vagy képzőművészeti terápiákat, mert nem vagyok pszichológus vagy pszichiáter, ezért nem tudom megítélni pontosan kinek milyen segítségre lenne szüksége. Egyébként ha már a csoportterápiáknál tartunk, szerintem minden közül ezek a leghatékonyabbak (örülhet, akinek ilyenre sikerül bekerülni); mert közösségben is vagy, tehát a szocabilitásod is fejlődik, azon kívül nem a gyógyszerek, hanem a művészetterápia által nyered vissza az önbizalmadat, asszertivitási képességedet. Én jártam csoportos művészetterápiára sokáig ami igazából kimondhatatlanul sokat segített számomra. Talán ennek köszönhető, hogy egyáltalán még élek. Gondolom itt is ugyanúgy működik a dolog, ahogyan a SOTE összes többi klinikáján, amikor odamész először van egy diagnosztizálásért felelős különítmény, ahol megvizsgálnak és Ők küldenek tovább a megfelelő osztályra. A pszichoterápia nem gyógyszeres kezelés, hanem több alkalomból álló beszélgetés a terapeutával. Az osztály neve, amit ajánlottam a tisztelt kérdezőnek: Pszichoterápiás Osztály. Ebből a nevéből az sejthető, hogy a pszichoterápia eszközével, nem pedig begyógyszerezéssel gyógyítanak. Ha Begyógyszerező Osztálynak hívnák, teljesen valószínű, hogy nem ajánlottam volna, nem vagyok a gyógyszerek pártfogója, egyáltalán nem. Ami viszont valószínűtlen, hogy egy világhírű, tudományos kutató és oktató intézetben futószalagon darálnák a betegeket. Nyilván, hogy ha valaki odamegy, akkor kap időpontot és akkor mindenre fog jutni megfelelő idő. Nemkülönben azoknál a magán pszichológusoknál és pszichiátereknél, akiket felkerestem, elég ideges légkör uralkodott. Folyton az órájukat nézték és amikor lejárt az idő, szó nélkül kitessékeltek a szobából. Sokszor anélkül, hogy egész idő alatt egyáltalán megszólaltak volna, a pénzt viszont elszedték és még számlát sem adtak, hiába kértem. Ennyit róluk, mások bajából akarnak anyagi hasznot húzni, nem segíteni akarnak, hanem megkopasztani.