Ez már bizonyos. Vagy pszichopata vagyok vagy szochippata. Tudok ellene valami kezdeni?
Heló ujra! Már volt egy hasonló kérdésem a témával kapcsolatban, és hár gyönyörű lett az eredmény mert nyiltan állíthatom hogy egy beteg ember vagyok.
Persze, tudom tudom. Hormonok meg a téveszmék. Hogyne.
Ha minden percben azon jár az eszed hogy a melletted lévő éles vasból készült virág tartót gyorsan felkapjad oda rohanj a barátodhoz (legyen ez bár ki akár egy szimpla idegen) és egy lökéssel fellökjed az illetőt és a bizonyos tárgyat belemártsd a hátába, nos igen ez teljesen normális majd kinövöm..
Az lenne a pontos kérdésem egyszerű kiváncsiságból, hogy ha e l mennék ezzel a problémámmal orvoshoz és hivatalosan is kijelentenék hogy egy őrült személyiség vagyok akkor azzal mit csinálnának? Hagynák hogy továbbra is békésen járjam az utcákat ahova kedvem tartja?
Vagy mik a legvalószínűbb eljárások ez ügyben?
Nem vagyok nagyon informált a témával kapcsolatban, lehet hogy értelmetlen a kérdés de azért örülnék (vagy ha nem is ) jó lenne azért ha tudnám a következményeket.
Nem azt kérem hogy legyetek evvel foglalatoskodó orvosok hogy olyan precíz választ adjatok csak szeretnék valamilyen alapon elindulni hogy azért mégis csak.. Okuljon valamit ez a szerencsétlen kis, kislány.
A válaszokat előre is köszönöm.
14/L
Ez inkább kényszerbetegségnek, kényszeres gondolatoknak tűnik. Nyugodtan menj vele orvoshoz, mert nagyon sokat lehet ezek miatt kínlódni, feleslegesen.
"A kényszergondolatok olyan gondolatokat, szavakat, képeket jelentenek, melyek a beteg tevékenységétől általában függetlenek és ellenállhatatlanul törnek be a beteg tudatába, s ezeket a betegek a személyiségüktől teljesen idegennek éreznek, soha nem követnék el, de maga a gondolat mégis erős szorongást kelt."
"Ezek a gondolatok tolakodóak és nagyon zavaróak: hiába próbál valaki harcolni ellenük, hiába tudja, hogy értelmetlenek, nem a helyzethez illők, mégsem tudja őket kiverni a fejéből. Megkülönböztetünk kényszeres kívánságokat (amikor például azt kívánjuk, hogy valaki haljon meg), impulzusokat (társaságban kimondani egy trágár szót ), fantáziák (pl. szado-mazo szex), gondolatok (figyelnek minket), tépelődések (valamit rosszul csináltunk, rossz döntést hoztunk). A kényszeres gondolatok tipikus témái a szexualitás, erőszak, rend, beszennyezés. Aki ilyesmitől szenved, maximálisan énidegennek érzi őket, azaz nem tud és nem is akar azonosulni velük. Nem érti, hogyan kívánhatja valaki halálát vagy miért képzel el tiltott és számára is visszataszító szexuális jeleneteket. Szégyen vagy rettegés kíséri az ilyen gondolatokat: mi van, ha tényleg megteszem, ami a fejemben van?"
Szerintem inkabb arrol van szo, hogy nagyon elfolytottan, eroszakos kornyezetben elsz. De pld. a sok szamitogepes jatek is elotudja idezni...
PSZICHOLOGUS!!!
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Hát az van ahogy az egyik válaszoló is írta hogy előszőr kémyszeresen jöttek a furábbnál furább szörnyű gondolatok ugyanis eddig minden érzésemet amik negativak voltak magamban tartottam. Szóval először igen így jött lejartam ez volt akkor mikor az előzö kérdésemet meg írtam . De mostmár kifejezetten élvezem. Szeretek arra gondolni ahogy megkéselem a másik ember hátát. Olyan izgató érzés hogy úgy mondjam.
Nekem ezzel nem is lenne problémám csak lassan elvesztem az összes érzésemet amit régebben felfedeztem ezért nagyon dühitő hogy egyes érzéseimre érzelmekre már nem emléksuem nem tudom fel eleveníteni. Szóvap azérr fordulnék szakemberhez hogy ha valahogy tudna nekem segíteni ez ügyben akkor szívesen elmegyek mwrt vannak egyes pillanatok mikor szó szerint nem érzek semmit. Hogy fogalmazzak mintha üres lennék. Nem tudom lehet-e érteni.
Volt régebbről egy meg maradt seb. Ugyanis az osztálytársaim nen szivleltek kiskoromban mert jó tanuló voltam és a tanárok csak velem foglalkoztak mert eljártam mindenféle versmondóra meg minden ilyen kis vacakra. Szóval valami 5 éven keresztül uralkodott a terror mert állandóan vertek.
Agresszív családom is nagyon kézenfekvő megoldásokat szokott alkalmazni ez ügyben ha éppen nem a tanulásra koncentrálok.
Hát valahogy így állok most a családommal és magammal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!