Nehéz elfogadnom hogy introvertált vagyok és ez által jogos a halálvágy?

Amíg nem jöttem a gyk-ra, sosem gondoltam, hogy introvertáltnak lenni olyan rossz... Az a rossz, ha introvertáltként extrovertáltan kell élned vagy fordítva, mert az fárasztó s nem kellemes. Oké, megvannak az előnyei, ha valaki társasági ember, de hasznos és az életet élvező lehet egy introvertált is... Gondolom, akkor van gondja az introvertáltnak, ha igazából vágyik extrovertáltnak lenni, bár ezt már nem biztos, hogy tudom követni... Én extrovertált lehetek, de van bennem hajlam az introvertáltságra, az elmúlt éveimet viszonylagos remeteségben töltöttem, embert alig látok, ami jó, de kissé hiányérzetem van s nem elég széles az életem... Vannak sokkal komolyabb problémáim is (pedig ez se semmi), de halálvágy? Az azért eléggé durva lenne...

Az introvertáltság nem betegség, csak annyit jelent hogy az egyedüllét tesz kiegyensúlyozottá az emberek társasága pedig egy idő után lefáraszt.nagyon sok introvertált ember van, csak érthetően nehezebb velük ismerkedni, de biztosan menni fog.

Én introvertált vagyok és utálnék extrovertált lenni. Így szeretem magam, ahogy vagyok és az ismerőseim is így fogadnak el. Megszokták, hogy ritkán dumálok, szükségem van minden nap bizonyos mértékű egyedüllétre és még sorolhatnám. Nekem így tökéletesen megfelel.