Van olyan, aki nem bánta meg, hogy antidepresszáns szed vagy kellett szednie?

Szia kérdező!

Az, hogy letört, szomorú vagy a a családodban történt események/nehézségek miatt, az normális, az nem betegség.

Ha elmész pszichiáterhez, az esetek 99%-ban fel fog írni valamit, ami jobb esetben talán valamit ideiglenesen használ, rosszabb esetben nem, viszont rettenetes mellékhatásokat vagy maradandó agyi/idegrendszeri károsodásokat produkálhat.

Saját tapasztalatból beszélek, és olyanokéból, akik szintén átéltek hasonlót. Hidd el, az, ha érzelmileg teljesen eltompulsz, szexuális zavaroktól szenvedsz (amelyeket senki nem garantálja, hogy valaha is rendbejönnek a szer elhagyása után - keress rá nyugodtan a PSSD vagyis Post SSRI Sexual Disfunction-ra, több ezer ember szenved ÉVEKKEL a szerek elhagyása UTÁN is), vagy súlyos elvonási (idegrendszeri) tünetektől fetrengsz a földön, amelyektől munkaképtelenné válsz (pl. tardív diszkinézia, tinnitus stb stb, amelyeket ezek okozhatnak), ezek nem fognak segíteni az eredeti problémádon...

Kérlek gondold át, és előbb keress rá más emberek VALÓS tapasztalataira, és mindezek alapján dönts. Szeritem nem létezik olyan probléma, ami miatt érdemes a fentieket kockáztatni.

És rengeteg egyéb, kockázat nélküli vagy alacsony kockázatú dolgok vannak, amivel lehet javítani a lelki állapoton (ezekről nem fogsz hallani egy pszichiátertől sem, mert ezekben számukra nincs pénz) pl. sport, jóga, tai-chi, meditáció, Omega3, D vitamin, csoportterápia stb.

tapasztalatom szerint nem tesz jót.

az ő az orvos, higgy neki-pártiaknak: az orvosok sem értenek mindenben egyet, sőt. van olyan pszichiáter, aki nem gyógyszerez.

ha valami konkrét kérdésed van, szívesen válaszolok, nekem hogy volt.

12-es

Csakhogy a mellékhatások (ha vannak, nekem pl nincsenek) sokkal jobban elviselhetőek, mint a gyógyszer nélküli lét.

A hozzászólásod többi része meg az éljünk egészséges életet, akkor biztosan nem leszünk betegek féle tipikus tévhit. Ezzel maximum meggátoljuk a romlást, de ha az alapállapot már eleve olyan, ezek kevesek lesznek.

14-es: Az, hogy nincsenek mellékhatásaid, az csak és kizárólag a szerencséden múlt/múlik. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a jövőben sem lehetnek, bár őszintén kívánom, hogy neked ne legyenek, és ne tapasztald meg soha azt a kínt, amit sok ember nap mint nap átél ezek hatására.

Elhiheted, hogy ha a fenti mellékhatásokat tapasztalnád, és úgy, hogy még a szer elhagyása után is fennmaradnak, hónapokig, évekig, és úgy kell végigvergődnöd minden egyes napodon, hogy nem tudhatod, az idegrendszeri károsodásaid valaha rendbejönnek-e, akkor már egész másképpen gondolnád azt, hogy megérte-e kipróbálni.

Én nem állítottam egy szóval sem, hogy ezek mindenkivel megtörténnek, de sok emberrel igen, és erre senki nem hívja fel a figyelmed, hogy ilyen kimenetel egyáltalán lehetséges.

Olyat szintén nem mondtam, hogy ha egészségesen élsz, soha nem lehetsz beteg. De én abban hiszek, hogy végső soron életmódváltással, táplálékkiegészítőkkel, méregtelenítéssel, sporttal, a stressz levezetésével stb. stb. tudod helyrehozni a betegségeket, amelyeknek mindig megvan a biológiai/lelki magyarázatuk, még ha nem is ismerjük őket, és semmiképpen sem tudatmódosító szerekkel.

Én szedtem 3 évig kb, nemrég hagytam el, nem tudom jó ötlet volt-e, vagy sem, majd kiderül. Egyelőre még szenvedek az elvonási tünetektől.

Voltam Tündérhegyen egy terápián, ott nem adtak, de utána féltem, hogy visszaesem az eredeti állapotba, így elmentem az SZTK-s dilidokihoz, akinél már jártam korábban. Akkor nem fogadtam el gyógyszeres kezelést, de TH után magam kértem. Így utólag bánom már, hogy ezt tettem.

3 éve mérgezem magam, nem hogy javulást nem értem el vele, de még depisebb vagyok, mint akkor voltam. Lehet, hogy nem jó a gyógyszer, próbáltak kiegészítőt adni mellé, ami mérhetetlenül lehúzott.

Igazából terápia kéne. Mert a gyógyszer esetemben nem oldja meg azt, ami valóban a feszültséget generálja. Nem táplálta belém, hogyan oldjam meg a felmerülő gondjaimat :D Szóval ilyen téren hasztalan.

Ha teheted kedves kérdező, menj el terápiára is, mert a gyógyszer csak mankó, átsegít a nehéz időszakon, mint pl a fájdalomcsillapító, de meg kell "tanulnod helyesen élni az életed".

Magyarán én nem vagyok a bogyó ellen, csak feleslegesen ne szedje az ember :D Nyilván az államnak könnyebb a pirulákat támogatni, mint a terápiát, sajnos :/