Van még reményem normális életre? Mi a megoldás erre?

Teljesen magam kívül vagyok évek óta, pszichiáterhez járok kb. 8 éve már, gyógyszereket írt ( Paroxat, Xanax, Anafranil) , de nem javulok nagyon, már lassan arra se vagyok képes, hogy egy fogkefét letegyek, mert látom hogy leteszem de mintha nem tudnák arra koncentrálni amit csinálok és még vagy 20x megnézem hogy letettem-e, vagy a csapot ha megnyitom arra se emlékszem hogy megnyitottam, nagyon nehézen telnek így a mindennapjaim, mintha kihagyna az agyam és nem tudnák arra koncentrálni amit épp csinálok, például hogy kimentem e a szobámból arra se emlékszem hogy kinyitottam az ajtómat és akkor még egyszer visszamegyek és kimegyek újra úgy ,hogy csak arra próbálok koncentrálni hogy kinyitom az ajtót :( Minden többször megnézek, elszámolok 3-ig, mert ez a szám van bennem régóta ,hogy ennyiszer kell megnéznem mindent amit épp csinálok. Már a hűtőt se merem kinyitni mert félek ,hogy nemtudom hogy visszaraktam-e amit épp kivettem és akkor fél órán keresztül nyitogálom a hűtőt ,hogy betettem e azt amit kivettem. De az utcán is nagyon nehéz végigmennem :( Félek mindenféle piszoktól, késtől, ollótól stb...Lehet ,hogy nevetséges ez másoknak, akik nincsenek ebbe a helyzetbe... De rengeteg ilyen betegről olvastam, hallottam. Ezen kívül már este hamar elalszok mert napközbe annyira kimerül ezek végett, remegnek a kezeim is nagyon, szüleim nem hisznek nekem, egyedül vagyok mindenbe, egész nap nincs kedvem semmihez már, az egész életet már nagyon unom ezek végett, leszázalékoltak ezek végett.... Van még kiút ebből? Van még valaki így? Normális válaszokat légyszi. Köszi (28/F)