Nem tudok lemenni úgy a lépcsőn, úgy hogy ne nézzem a lábaimat, vajon jó helyre lépek-e. Nem volt ez így mindig. Ha sokat gyakorlok úgy, hogy lépcsőzés közben a plafont nézem, jobb lesz?

Én is így vagyok vele. Sokkal "óvatlanabb" voltam. Magabiztosabban mentem le a lépcsőn, mindaddig, amíg megcsúsztam (valaki kiönthetett valamit) és faszán a lépcső tetejéről seggen/háton végigcsúsztam. Szerencsére elég szerencsésen megúsztam :) Azt leszámítva, hogy egy ideig mozdulni nem bírtam, remegett a lábam (pár perc erejéig). Aztán pár napig fájt, nyoma is látszott. Eléggé megütöttem magam, ráadásul a gerincet is érte :/ de végződhetett volna rosszabbul is.

De ennek már több, mint 1 éve, azóta is tartok, de nem olyan mértékben. Jobb odafigyelni a lépcsőn, hogy hova lép az ember. Bár most már az utolsó pár lépcsőfokot nem szoktam figyelni. És nem is olyan mértékben a többit sem (akár néha-néha másfele is figyelek). Normális tempóval, akár sietve is lemegyek, persze azért még kellő óvatossággal :)

Szerintem ne gyakorold, mindenképp jobb félni! Idővel pedig csökken a félelem. Legalábbis én így tapasztaltam