Mi van velem? Depressziós vagyok? Mit kellene tennem?

Érettségi előtt álló lány vagyok, nem mondom, hogy jó tanuló vagyok, mert egy elég gyenge suliba járok, ahol nem a legdurvább a követelmény, viszont az osztályban én vagyok az egyik legjobb. Nagyon sokat tanultam, mindig 4-es, 5-öseim voltak, imádtam az irodalmat, a nyelvet, a történelmet, most viszont valami lett velem. Kaptam egy rosszabb jegyet, és kiváltott belőlem egy dührohamot, egész nap bőgtem itthon (nem csak a jegy miatt volt!), anyával összevesztem, és lenyugvásképp körzővel csikargattam a karom, persze nem olyan durván, amitől lenyugodtam. Jó volt érezni, hogy fáj. Nem vagyok megelégedve magammal, külsőleg egy átlagos csaj vagyok, de én gyűlölöm minden egyes testrészem, belsőleg a saját apukám közölte, hogy már most sajnál, mert mindig olyan lekezelő vagyok, ami igaz is, mert amikor hazajövök az iskolából és megkérdezi mi volt, nem az, hogy szépen válaszolnék, és megköszönném, hogy érdeklődik, inkább ráordítok, hogy hagyjon békén, és felrohanok. Úgy vagyok vele, hogy nem érdekli úgysem, meg nem is akarok beszélgetni, pedig szeretem a családom. Mindent megadnak amire szükségem van, szeretnék, ha továbbtanulnék (be is adtam egy fősuliba, de nem is reménykedem, hogy felvesznek). Szóval az a lényeg, hogy utálom magam felnőtt létemre szinte, nem tudom elfogadni magam, se belsőleg, se külsőleg, sehogy. Ezt ami velem történik senki nem tudja, elég jól leplezem, de itt belül nagyon-nagyon fáj. Senkivel nem osztom meg a bajaim, nem bízom senkiben. Barátom sem volt még, távol tartok magamtól mindenkit, hogy még véletlenül se bántsak meg senkit.. Gondolkoztam azon, hogy begyógyszerezem magam, de ehhez meg beszari vagyok. Tudom nem megoldás, ha feladom, de néha úgy érzem, hogy könnyebb lenne mindenkinek, ha nem lennék.. :( Szeretem a szüleim, de tudom, hogy nem szeretik a viselkedésem, de egyszerűen nem tudok megváltozni, ilyen bunkó, tiszteletlen vagyok, pedig nem így neveltek! Örülnöm kellene, hogy jó családi hátterem van, egészséges vagyok, a szüleimmel is minden rendben, támogatnának az iskolába, de NEM.. én mindenben csak a rosszat látom. Szerintetek mi a bajom? Van még remény? :(