Infantilis vagyok egy kicsit, lehet gyógyitani (kicsit hosszú)?

először is, 8 hónapra születtem, tehát nem lehetek normális :D

most 30 vagyok. Itt nem arra kell gondolni, hogy kisautókkal játszok. Van munkám, életcélom. Igazából inkább érzelmileg vagyok infantilis.

Erre úgy jöttem rá, hogy először is belezúgtam egy szintén "infantilis" (pontosabban éretlen) lányba, nem viszonozta. Sajnos megvárakoztatott, nem sikerült időben rendezni, ez idő alatt sokat görcsöltem, szorongtam, várakoztam, és érzékennyé váltam. Volt, hogy 1 évig semmin, soha nem kellett sirnom. Most ez gyakran előfordul, nem miatta (mert már rég) vége, de ez igy megmaradt.

Aztán megint elkövettem ezt a "hibát". Egy még éretlenebb kislányba sikerült belezúgni, jobban (amúgy ezek kb. korombeliek). Az elején még énis láttam, hogy "áh, ez éretlenebb mint az előző", próbálkoztam sok lánynál, előtte is, utána is, aztán... valahogy átalakultak a dolgok. Csak neki még nem volt sosem "rendes" pasija, szikla szilárdan hiszek benne, hogy ha valaki igazából szereti, meg tudja változtatni.

Tehát túlérzékeny vagyok. Az a baj, hogy ez nem olyan, mint a "nem volt gyerekkorod, felnőtt korban bepótolod, aztán kinövöd".