Ez lehet skizofrénia? (nagyon hosszú)

Amikor valaki a közmegegyezés szerinti valóságot kényszeresen az ellentétébe fordítja, következetesen felcseréli a jót a rosszal, aztán visszacseréli, majd megint fordít rajta egyet, a környezettől függően (persze ha úgy vesszük, relatív, hogy mi a jó és mi a rossz, de egyértelmű eseteknél is), pl hazudik valamit, vagy igazságtalanul (mondjuk puszta irígységből) megbánt valakit, utána (amikor már az illető nincs jelen), és a többiek megkérdezik, hogy mi volt ez, miért csinálta, akkor egy sokszorosan megtekert logikával kimagyarázza, hogy itt tulajdonképpen ő volt a szegény áldozat, és a másik a gonosz. Az a baj, hogy nem simán egy jellemtelen emberről van szó, hiszen ilyet sokan csinálnak, hogy a másikat igyekeznek rossz színben feltűntetni, hogy ettől ők jobbnak látszódjanak, de itt nem csupán erről van szó, hanem, hogy ő tényleg el is hiszi, amit mond. Mintha a cinikus piszkálódóból egy csapásra egy naiv, ártatlan kisgyerekké változna át, akinek kiesett a pár perccel azelőtti jelenet, és nem emlékezne rá, milyen gonoszul bánt a másikkal, és nem is érti, a többiek miért vonják kérdőre, csak pislog, szégyenérzet, megbánás, belátás nélkül. És ez nem csak ilyen felállásban működik (hogy ő és egy másik ember), hanem akkor is, ha két másik ember konfliktusáról van szó, és ő mint harmadik személy figyeli kívülről a dolgokat: pl. X illetlen bunkó módjára viselkedik Y-nal (Y nem érdemelte ki semmivel), és mindenki Y pártját fogja. (Nem bántják X-et, csak mondják neki, hogy hát ezt miért kellet szegény Y-nal.) Ez az illető meg következetesen fordítva áll hozzá: X-szel szimpatizál, és Y-t mondva csinált vádakkal igyekszik megítélni. Na most ez lehetne az ő szubjektív véleménye, ami véletlenül ellentmond a többség véleményének, csak az a bökkenő, hogy amikor ugyanezt a sztorit (ugyanazzal az X-szel és Y-nal) egy teljesen másik társaságban elmesélte (csak én voltam ott a korábbi társaságból, így fültanúja voltam), akkor megint felcserélte a pozitív és a negatív "szereplőket". A tényekhez nem ragaszkodik, csakis a pillanatnyi szimpátiája/antipátiája alapján (és a többség véleménye alapján, hogy annak lehetőleg ellentmondjon) dönt, hogy kit állít be rossznak , nem törődve azzal, hogy besározza a háta mögött, és teljesen elfelejtve, hogy korábban még pont őt mentegette és a másikat marasztalta el. Nem tudom, mennyire sikerült szemléletesen megfogalmazni, de lényeg, hogy nem sima pletykafészekségről van szó (és nem is csak ennyiből áll a dolog, most csak egy-két példát említettem), hanem olyan, mintha nem lennének meg nála a valóságra vonatkozó alapok, mint másnál (tényekhez való hűség, stabil értékrendszer, kritikusság stb), hanem egy álvalóságot próbálna meg maga körül felépíteni, aminek a közepén ő az "isten": felcseréli "jobbat a ballal", letagad dolgokat (vagyis mintha azok kitörlődnének az emlékezetéből!), más dolgokat pedig kitalál (nem gonoszságból hazudik, hanem ő maga is elhiszi! - legalábbis így látszódik). Borzasztó nehéz vele (teljes kapcsolatmegszakítás egyelőre nem lehetséges), de az utálkozás helyett szeretném megérteni őt, hogy miből fakadhat ez a viselkedése és gondolkodásmódja. Hátha ő sokkal rosszabbakat kapott pl. gyerekkorában, mint amit most nekünk kell tőle elviselnünk. Arra gondoltam, hátha valami olyasmi lehet a háttérben, hogy abban a környezetben, amiben felnőtt, szintén nem voltak lerakva az alapok, hogy mi helyes és mi nem, és pl. igazságtalanul bántalmazhatták, míg egy rosszalkodó gyereket (pl. testvérét) dícsérték, és ez az igazságtalanság és tehetetlenség érzés "hasította meg" úgy, hogy ide-oda ugrál egyik álvalóságból a másikba, amikben végre ő lehet az úr, nem pedig mások kiszolgáltatott bábja - hanem mások lesznek az ő bábjai. Lehet, hogy ez egy téves elmélet, meg nem is akarok vájkálni a múltjában történt konkrét eseményekben, csak általánosságban és az elfogadás megkönnyítése miatt érdekel most ez a téma, hogy lehetésges-e, hogy valaki így született és kész, vagy kell, hogy érje x éves korig valami nagy trauma, ami kiváltja belőle ezt? És ha igen, az orvosolható? (Az illető említette régebben, hogy annak idején több évig járt pszichiáterhez, bár azt nem mondta, miért, és hogy gyógyszereket is kellett szednie. De többet nem mondott, és nem is firtattuk.)