3 éve tartó fokozatos depresszió, szeretethiány, egyedüllét. Valaki küzd még hasonló problémákkal?

Te is biztos inkubátoros csecsemő voltál! Kérdezd meg édesanyádat! A hosszan tartó inkubátor tiszta oxigénje miatt a tüdő leghátsó gumói nem nyílnak meg. Mikor a szervezet kifejlődni látszik, nem elegendő a bevitt oxigén, ami az agyat, a gondolkodást érinti legjobban.

Vegyél egy oxigénpalackot, és szívogass tiszta oxigént, hogy szervezeted regenerálódni tudjon. A második palack után meglátod, 180 fokot fordul körülötted minden.

Próbálj keresni pozitív példaképeket, akik erőt adnak (a neten, vagy a való életben). Sok ilyen van, nem minden ember rossz, ahogy most látod. Most görcsösen ragaszkodsz egy bevált sémához (a múltad történéseihez és embereihez), de a boldogságnak sokkal több útja van.

Most kicsit olyan vagy, mint az ember, aki eltéved az erdőben, és ahelyett, hogy kifelé haladna egy ösvényen, egy fa körül körbe-körbe járkál. A saját gondolataid mindig visszatérnek ugyanoda, nem tudsz túllépni magadon. Most tele vagy hibás gondolatokkal, amit te a valóságnak látsz, pedig a valóság más. Ezért kellene valakivel mélyebben beszélned ezekről, olyannal, aki át is látja a dolgokat, és nem csak sajnálkozik. Erre jó lenne egy pszichológus, vagy egy pszichiáter. Rajtuk kívül nagy szerencse kell ahhoz, hogy megfelelő, segíteni tudó embert találj. Nem értem, miért idegenkedsz tőlük, ez megint egy előítéletes, hibás gondolat tőled. Nem mind hajtogat sablonos szöveget. Ők is emberek, keress olyat, aki emberileg is szimpatikus, és egy hullámhosszon vagytok. Erre pár kezelés alatt rájössz úgyis. Ha valamiért nem jön be, akkor keress másikat.A lényeg, hogy bízz meg benne, és szedd a gyógyszert, ha azt javasolja. A gyógyszertől nem fogsz meggyógyulni, az csak a tüneteket csökkenti, vagyis nem csak negatív gondolataid lesznek, hanem ne adj isten, lesz egy héten egy pozitív is. És ezekre tudsz építeni, a negatív gondolatok csak a vesztedet okozzák. Attól fogsz majd meggyógyulni, hogy a gondolataidat helyére teszik.

Mivel ha jól sejtem, a napjaid harmadát a munkahelyeden töltöd, ezért fontos lenne, hogy normális emberek vegyenek körül, én a helyedben megpróbálnék átmenni máshová. Lehet ennél rosszabb?

Az, hogy a "barátaid" elhagytak, az nem téged minősít, hanem őket. Most biztos nem így látod, de ezzel hosszú távon te fogsz nyerni. Szerintem ők többet vesztettek veled, mint te velük.

Egyébként meg, ha meg akarsz változni, és érdekel az utazás, akkor tanulj meg spanyolul legalább alapfokon, fogd a hátizsákodat és menj ki Dél-Amerikába pár hónapra, utazgass, ismerkedj a helyiekkel. Sokkal több emberség van bennük, mint az itthoni emberek nagy részében.Azt garantálom, hogy más (jobb) ember leszel, amikor hazatérsz.

Szeretett? :DD

Nem más mint káprázat,drog! Figyelem elterelésnek használt dolog (hipnózis?) önző, alantas szándékok elérésére, s annak takarására! :)

Azt javaslom hogy ne légy szubjektív (része a világnak)! Emelkedj ki az érzelmek által irányított gondolatokból!

Légy tárgyilagos szemlélője, az eseményeknek vagyis lásd tiszta, érzelmektől mentes tudattal! :) És ráfogsz döbbenni arra pl.: Hogy a sátán nem csak ezen a sárgolyón van ahol élünk hanem az egész univerzumban! Az univerzumunk amiben vagyunk az csak egy dinemzió!

Ha érdekel ez a fajta felismerés, írj nekem, és majd dumcsizunk! :)