Úgy érzem mintha két énnel rendelkeznék, mit tegyek? Furcsa dolgok történtek velem régen.
Ez már egész kicsi korom óta így van, és nem tudom mi a teendő. Sok skizofréniára utaló tünetem volt néhány éve, van amelyik még most is megvan, de nem gondolnám, hogy ilyen súlyos a helyzetem, és úgy tudom, hogy a Skizofrének nem tudják magukról, hogy azok, én viszont tudom, hogy valami nincs rendben. Kiskoromban láttam nem létező dolgokat így a szemem sarkából, paranoiás voltam és vagyok is, (figyelnek, követnek) kislány koromban kb 3x előfordult, hogy előre láttam egy teljesen jelentéktelen jelenetet ami tényleg bekövetkezett a jövőben. Problémáim vannak az érzelmeimmel. Alapból egy kedves, kislányos, barátságos ember vagyok, de nagyon könnyen dühbe gurulok, olyankor pedig mintha kettészakadnék, hirtelen elkezdek szenvedni az érzelmeimtől, amiket nem tudok kordában tartani, agresszív és elégedetlenkedő, dühös leszek, amit azonnal megbánok de nem tudok ellene tenni. Nehéz elmagyarázni de ilyenkor mintha más irányítana, de érzem, hogy én vagyok, mégis más, mert nem tudom visszafogni magam. Amikor lenyugszom akkor pedig sírok és szenvedek, mert bűntudatom van, és nem értem, hogy miért történt mindaz ami megtörtént, amikor én nem is ilyen vagyok.. de mikor szidom a másikat mégsem tudok ellene tenni. Képtelen vagyok rá. Nagyon nehéz ezt leírni, szavakba sem tudom önteni, de valóban mintha egyszerűen két énem lenne amik viaskodnak egymással.
Pszichológushoz nem mentem még, nem vagyok benne biztos, hogy tud segíteni, és abban sem, hogy érthetően el tudom neki magyarázni a dolgokat.
válasza:Tényleg nem értem a gondolkodásodat. Gyakorira felteszed a kérdést, ergo hiszel benne, higy mi, teljesen laikusok zudjnm segíteni, de pszichológushoz nem mész, mert ő a 10 éves tanulás és rengeteg páciens után biztos nem kompetens...
Egyébként a leírtak nem utalnak skizofréniára, de ugye én ezt csípőből vágom, mert egy noname vagyok az internetről...várjuk még meg a többi paradoktort is, ők is mindjárt elmondják a véleményüket
válasza:Pszichológust keress fel mindenképp. Esetleg pszichiátert. Tudnak segíteni, csak ne lepődj meg, ha nem biztosan az első lesz a jó. Itt is ki kell fogni a neked valót. De ezek már tényleg vannak olyan komoly problémák, hogy szerintem ez fontos lenne.
Milyen idős vagy?
válasza:Ez megint egy elég abszurd kérés.
Érintettek szólaljanak fel, (miközben nem tudjuk, hogy mi az, amiben érintett vagy!!)akik egyébként nem tudnak mit kezdeni az életeddel, csak látják egy kis szeletét.
Ahogy nem diagnosztizálunk neten keresztül testi zavarokat, úgy lelkieket sem....
Ha igaz, amit leírtál, ha ennyire képtelen vagy kontrollálni az érzéseidet, ez már nem a "relax, néha nekem is van rossz napom" kategória.
A skizofrénia elég valószínűtlen (és nem, nem vagyok skizofrén, de valószínűleg többel találkoztam, mint te) esetedben, viszont azt, hogy mitől és milyen helyzetekben vannak dührohamaid már csak te tudsz beszámolni.
Érdemes lenne ezen a téren kapirgálni:
Mit érzel, mielőtt begurulsz? Magányos vagy, elhagyatott vagy megszégyenített?
Milyenek a kapcsolataid másokkal, mennyire vagy féltékeny típus?
Fordultál-e pl önsértéshez az egyik ilyen dührohamod során?
válasza:Egyébként bocsánat, ha kicsit nyers voltam, de őszintén nem tudom minek nézitek a pszichológusokat...
Ha valakinek folyamatos visszatérő testi fájdalmai vannak, az mit csinál? Feltesz egy kérdést a gyakorin, hogy ezzel nem fordulna inkább orvoshoz, vagy elmegy orvoshoz?
Ugyanazt a fájdalmat éled át, és mindenféle prekoncepciód visszatart attól, hogy ténylegesen szakemberhez fordulj.
Aki megért, segít, és gyógyít. Ellentétben a gyakoris emberekkel, akik hozzám hasonlóan, erre nem vagyunk képesek.
Úgyhogy gondolkozz a dolgon, és ha vannak félelmeid ezzel kapcsolatban, akkor azonosítsd, olvass utána, és küzd le őket...
válasza:olvass az asperger szindrómáról, hátha találsz más tünetet, ami rád illik.
közben gyűjtsd össze, írd le minél részletesebben, mik fordultak elő, és keress fel szakembert. aztán ha kérdezi, sorban el tudod majd mesélni...
Megpróbálok minden kérdésre kielégítő választ adni. Igen el kellene mennem egy pszichiáterhez, szóval tervbe veszem, egyébként nem azért nem mentem el mert nem hiszem el, hogy meggyógyíthat, hanem mert nagyon nehezen tudom elmagyarázni amit érzek, nem igazán tudom szavakba önteni, de ha nem vagyok pontos, nem tudom elmondani mi van, akkor ő sem tud segíteni szerintem. Pont azért írtam, hogy nem olyan súlyos a helyzetem, mert tudom, hogy nem Skizofrénia, csak arra tudom a legjobban hasonlítani mivel nem ismerek ilyen betegségeket. 18 éves vagyok, a gyerekkorom úgy telt el, hogy a szüleim ittak és verekedtek, anyám mai napig alkoholproblémákkal küzd és ő is depresszióra hajlamos. Elolvastam az Asperger-szindróma tüneteit, de nem igazán jellemzőek rám, csak a depresszió része.Szinte mindig magányosnak érzem magam, és úgy érzem senki nem ért meg engem. Nem kezelnek le, de azért úgy érzem, hogy általában nem is figyelnek oda rám. Nem vagyok konkrétan figyelemhiányos, nem akarok középpontban lenni, de frusztrál, hogy ha hangot adok a véleményemnek akkor általában közbeszólnak vagy elmegy a fülük mellett.
Jók a kapcsolataim, de mindenkinek sajnos kezelnie kell a kirohanásaimat. Nehéz kiismerni engem, lecsillapítani nem lehet ha ideges vagyok csak idővel megnyugszom. (Egyébként nem török zúzok meg ilyesmi, csak szavakkal sértegetem a másikat, de azt képtelen vagyok abbahagyni, és ilyenkor mar a bűntudat, meg mikor kimondom már megbánom mégis folytatom) Féltékeny típus vagyok, szeretethiányos. Nem nyúltam még magamhoz, nem bántottam magam, de már rengetegszer előfordult, hogy öngyilkos akartam lenni, ami nem fordult tetlegességbe mert olyankor is eláraszt a bűntudat, hogy a szeretteim rokonaim, párom mit szólnának hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!