Mi van velem? Mit tegyek?
Elegem van már mindenből! A ------ életből! Gyűlölöm magam, az életem! Érzem, hogy nem vagyok normális! Már rég megbolondultam. Nem bírom. Ilyennek születtem. Nem biztos, hogyha elmondanám, akkor értenétek, hogy miért gyűlölöm ennyire ezt a ----- világot, de én már nem bírom. Gyáva vagyok öngyilkos lenni, de egyre jobban megbolondulok. Nem tudom mit csináljak. Már régebb mondtam anyámnak, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez akarok járni, a reakciója óta és az én reakcióm óta nem merem felhozni a témát. Szétbőgtem az agyam. Nagyon gyakran sírhatnékom van, érzem ahogy összeroppanok, a nyomást. Nincs életkedvem. Azt tudom mondani, hogy rengeteg barátom van, de nem azt ismerik aki vagyok. Nem ismerhetik azt. Mert akkor nem lennének a barátaim. Gyűlölöm magam, amilyen vagyok, aki vagyok. Emlékszem egy olyan időszakomra, amikor picit jobban kimutattam, hogy mit érzek, hogy milyen szar állapotban vagyok. Az emberek azt mondták rámnéznek, s elmegy az életkedvük. Azóta mondhatni rejtőzködöm. Kiírom magamból amikor tudom. Az picit lenyugtat.
Gyávaság az egyik oka annak, hogy nem lettem még öngyilkos, a másik meg, hogy úgymond talán én is elítélem azokat akik véget vetnek az életüknek, de valamilyen szinten meg tudom érteni őket. Nem tudnám megtenni a családommal, a barátaimmal, az ismerőseimmel, hogy ilyen tragédiát hozzak az életükbe. De már nem tudom mit csináljak. Annyira elegem van már mindenből. Meg vagyok őrülve.
Az apám most is bejárt, és azzal fenyegetőzött, hogyha nem javulnak a jegyeim, akkor talán nem járhatok ide-oda. A ----- egy életbe, hogy senki nem tudja felfogni, s főleg nem ők, akik leginkább kéne, hogy utálom az iskolát! Ez gyerekesen hangzik, de most is a rosszullét kerülget, ha csak rágondolok. Nem bírom. Egy nagyon erős osztályban vagyok, ahova nem esett nehezemre bejutni, de 9. óta nem tanulok semmit, csak ha már muszáj. Most 10-edikes vagyok. Egyszerűen semmi nem motivál. Nem érdekel amit tanulok. A barátaim miatt jöttem ebbe az osztályba. Kínszenvedés. Legszívesebben hagynám a -----ba ezt is. Gondolkodom is rajta, hogy 10. után otthagyjam. De egy senkinek fognak nézni. Még érettségim sem lenne. Hacsak nem tenném le más úton. Rengetegen ismernek, nem tudom, hogy viselném azt, hogy így nézzenek rám. De annyira elegem van már mindenből! Segítség!
Iskolaban nem tudsz segitseget kerni? mondjuk osztalyfonoktol??
Beszelj vele , o ha minden igaz elkuldhet pszichiaterhez/pszichologushoz.. Nem jatek , ne felj segitseget kerni!
Kitartas!
Az iskolában nem tudok segítséget kérni.
A szüleim válófélben vannak.
Az álmaim folyamatosan rombolják.
Állatot kisgyerek korom óta akarok. De nem hagyják. Tényleg, díjat kaphatnék a probálkozásaimért. Ismerem a pozitív hatásaikat. Vágyom rájuk. De nem lehet.
Kulcsot akarok a szobám ajtajába.
Köszönöm a válaszaitokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!