Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Depresszió, hangulatingadozás,...

Depresszió, hangulatingadozás, segítség?

Figyelt kérdés
Sziasztok! Mostanában az életem eléggé összekuszálódott. Nem akarom nagyon részletezni, csak annyi, hogy kívülállónak érzem magam:/ Napi szinten hangulatingadozásaim vannak (egyik percben sírógörcs, másik percben az élet szép és minden tökéletes aztán elölről) Eléggé zavar, mert amikor éppen a rosszabb hangulatban vagyok, úgy érzem hogy meg akarok halni. Sokszor elgondolkodtam már az öngyilkosságon, de nem vagyok hozzá elég bátor (gondolom ez azért van, mert nem igazán akarom megölni magam) folyton egyedül érzem magam, pedig elég sok barátom van. Igazából most váltottam iskolát (általánosból gimibe) ez is közrejátszhat? Otthon is elég sokszor szidnak a szüleim, hasznavehetetlennek érzem magam. Már mondtam anyámnak hogy el szeretnék menni pszichológushoz, de nem engedte azzal az indokkal hogy ez a serdülőkorral jár. De én úgy érzem, hogy ez kicsit több. Utána néztem és az is kiderült, hogy szociális fóbiám van. Ez is eléggé megnehezíti az életem, pedig próbálom magam "kikúrálni" ebből. Esetleg volt valaki már hasonló szituációban, vagy ismer olyat aki igen? Nagyon köszönöm előre is ha valaki tud segíteni.

2015. máj. 15. 18:26
 1/8 anonim ***** válasza:
Igen nagyon sokan voltunk már ilyen helyzetben. Tegyél érte, hogy jól érezhesd magad! Most menj ki az utcára és fuss! A futás és sport örömhormont termel. Minden nap ismételd meg. Szedjél B-MAX vitamint és magnéziumot. Igyál Citromfű teából napi 3-5 csészével.
2015. máj. 15. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm:) Sajnos a futás az nekem nem termel örömhormont:D utálok futni szóval azt kihagynám:P mást sportolok, de köszönöm:) Én próbálok tenni valamit, de nem tudom nagyon hogy mit csináljak:) A teát meg a vitamint kipróbálom, köszi:)
2015. máj. 15. 18:55
 3/8 anonim ***** válasza:
Nekem is a b1 vitamin és a magnézium jutott kapásból eszembe.Szedd kúra szerűen,sokat fog segíteni hidd el.
2015. máj. 15. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm:) Kipróbálom!
2015. máj. 15. 21:43
 5/8 anonim válasza:

Én nyolc éve vagyok depressziós. Nyolc év elég hosszú idő, főleg ha úgy érzed, hogy senki nincs melletted, gyűlölöd önmagadat és senkivel sem tudod megbeszélni a gondjaidat. Egy millió alkalommal akartam már öngyilkos lenni, és kb. húsz-harminc alkalommal ültem le és mondtam, hogy kész, ennyi volt, itt a kés, itt a gyógyszer, viszontlátásra. Többször megfogalmaztam magamban a búcsúlevelemet, egyszer papírra is vetettem. De nem tettem meg, mert olyankor eszembe jutott, hogy mi lesz ha a szüleim vagy a testvérem rámtalál holtan.

De ettől függetlenül még mindig nyomorultul érzem magam, még mindig gyűlölöm magam, még mindig meg akarok halni és még mindig nem dobtam ki a búcsúlevelemet. Legfőképp azért jutottam ilyen mélyre, mert nem beszélek senkinek a problémáimról. Egyszer említettem a szüleimnek a pszichológust, nemet mondtak. Azóta nem hoztam fel a témát, inkább elviselem a szörnyet ami belülről marcangol, elviselem a rémálmokat és az önutálatot..valameddig.

Azt tanácsolom, hogy marha gyorsan keress valakit, mond el neki, hogy mi a bajod és sírd ki magad a vállán. Ha pedig újra sz@rul vagy, ismételd meg az előbbi folyamatot. Hidd el, nem akarsz olyan mélyre süllyedni a depresszióban mint én..

2015. máj. 16. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:
Hát, mit is mondjak, nem vagyok túl erős személyiség szóval kicsit megkönnyeztem a válaszodat:'( Nagyon sajnálom hogy ilyen helyzetben vagy:( Remélem te is találsz valami kiutat ebből a szörnyű rémálomból:( Esetleg próbáltál verseket írni, vagy rajzolni, vagy ilyesmi? Én ezt szoktam csinálni, és valamilyen szintig segít:) (furcsa hogy én adok tanácsot... bár annyira nem lehet hasznos, ha nálam sem működik:/) Hát igen. Én sem szoktam a problémáimról beszélni, és szépen fel is gyülemlenek bennem:') nem igazán tudok olyan embert az életemben akinek így igazán elsírhatnám a bajaim:) pedig biztos segítene, az egyik barátnőm elég sokszor megcsinálta, és jobban van:) szerencsés hogy ő megteheti:) inkább magamban sírdogálok esténként, miközben depis zenéket hallgatok és sajnáltatom magam. Valamit tudom hogy tenni kéne, de hát na...
2015. máj. 16. 21:22
 7/8 anonim válasza:

Rengeteg verset írtam régebben, de valahogy abba hagytam. Nem találtam magam elég jónak hozzá. Sokszor rajzolok (illetve rajzoltam) de egy ideje egyik régi hobbim se izgat annyira. Nekem nem segített, pont azért mert mindig azt láttam, hogy mennyire sz@rok a rajzaim, pedig mindenki szerint hű de nagy tehetség vagyok. Nekem viszont nem számít mit mondanak, mivel én sehol sem látom a tehetségemet.

Nehéz találni valakit aki meghallgat és még nehezebb elmondani neki amit érzel. Én egyszer megpróbálkoztam vele. A tanárom nagyon jófej volt, de miután beszélgettünk (illetve inkább csak ő beszélt) még rosszabbul lettem, hiába mondott aranyos dolgokat.

Sírni én már nem igen sírok. Néha bekönnyezek, van, hogy 1-2 csepp kifolyik, de kiadósat már régen sírtam. Valahogy már ahhoz sincs hangulatom..

Én legtöbbször történeteket írok. Olyankor lehetek valaki egészen más. Nem oldja meg a gondjaimat, de legalább néha megnyugtat..

2015. máj. 17. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
Ugyanez van velem is. :/ Ha gondolod írj privátot. :) 14f
2015. máj. 19. 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!