Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Mennyit változik az ember még...

Mennyit változik az ember még 22 éves korától mondjuk 30 éves koráig? Ha úgy érzem, hogy most totál rossz helyen vagyok, ellustultam és mélyponton vagyok minden téren, akkor még lehet belőlem nagyon sikeres ember, vagy mondjuk valaminek a doktora?

Figyelt kérdés
2015. márc. 10. 16:05
1 2 3
 11/28 A kérdező kommentje:

"Vannak ilyen emberek is, akik nem ugy tanulnak ahogy te, hanem halljak az anyagot, megjegyzik, megertik. Neked ugy tunne hogy ok soha nem tanulnak. Lehet hogy meg nem talalkoztal ilyen emberekkel, de vannak. "



Ja, létezik 10.000-ből egy ilyen ember. Persze, tudom, hogy léteznek zsenik, olyan ember is létezik, aki egész életében MINDENre emlékszik, még 80 éves korában is arra, hogy mit mondott 70 éve 2 hónapja és 10 perce. De az ilyen csodabogarakból elég kevés van, úgyhogy nem is nagyon releváns most ez.



" Akkor lesz valaki doktor, ha valami rendkívüli módon érdekli, és azért következetesen, fáradhatatlanul tanul."


"A fenet. A jogi meg az orvosi egyetemen igen. De a PhD-t nem tanulasra adjak, hanem kutatasra es onallo, publikalt, megvedett tudomanyos eredmenyre."



És az miből lesz szerinted? Rajzolgatásból? Vagy esetleg ahhoz is TANULNI kell? Tudományos eredmény tudásból születik, az meg a tanulásból. Ahhoz, hogy valaki fizikából publikáljon, nem árt értenie a fizikához. Azt meg nem az anyatejjel szopja ki, hanem mondjuk 6 évig keményen tanulja. Nem tudom, te melyik világban élsz, hogy azt hiszed, hogy tudósok csak úgy teremnek. Minden publikáció mögött kőkemény tanulás áll.



"Lehetsz te akarmilyen jo tanulo, ha ezt nem produkalod, akkor nem leszel PhD, es hidd el, nagyon sok okos es szorgalmas gyerek vagott bele mar, es nem szereztek meg aztan vegul."


Ők nem voltak elég okosak és szorgalmasak. Ha én eléggé az vagyok, nekem lesz.



"Ebbol kovetkezik hogy az eselyek a PhD megszerzesere elegge alacsonyak. Az OKTV eredmenyed meg a loteri kutyat nem erdekli, abbol nem kovetkezik semmi. "



Tudod mit, engem meg a te véleményed nem érdekel, de q****ára nem. Kettőnk közül az az érzésem, hogy te vagy az, akinek fingod nincs a dolgok működéséről. Képzeld, ismerek olyat, aki külföldi elitegyetemen (ahova én is jártam) jár, és a területén már kutat. Na, kitalálod hogy indult? Otthon malmozott és autistákra jellemző módszerekkel szedte fel a tudást? Nem, keményen tanult, gimiben versenyekre járt és magas pontszámú emelt érettségiket tett (aminek a te teóriád - bár nevezném inkább agymenésnek- szerint nincs köze ahhoz, hogy mi lesz valakiből, és most kutat és szépen halad a célja felé. Te tipikusan az a fajta ember vagy, aki kiszámítja, hogy a poszméh a maga súly/szárnyfelület arányával az aerodinamika törvényei szerint nem tudna repülni. Csak hát a poszméh ezt meg leszarja, és mégis repül.



"En is azt javaslom neked mint a szuleid: jard vegig a mostani iskolat, legyen egy vegzettseged, keress munkat. A PhD dolgot meg felejtsd el, nem neked valo."



Jaj, de kedves tőled, hogy megmondod, mi a nekem való! Holnap beiratkozom a kőműves-képzőbe, oké? :D Csak azt szeretném tudni, hogy ezek után szted kinek való a phd. Téged láthatóan nem foglalkoztat, hogy ez úgy szokott kinézni, hogy az érdeklődő alapdiplomás mesterszakra jelentkezik, onnan pedig mehet tovább PhD programra, ha megvan benne az érdeklődés, és közben pedig elsajátíthatja a kutatási módszereket és publikálhat. De tudod mit, visszavonom, nem érdekel, hogy te mit gondolsz erről. A továbbiakban nem tartok igényt a véleményedre. Szép napot!

2015. márc. 11. 08:49
 12/28 anonim ***** válasza:
53%

Azt hiszed hogy erdekel hogy igenyt tartasz-e a velemenyemre? :)


Egy alapvetoen hibas elkepzeles el benned errol az egesz PhD dologrol. Elmagyaraztam neked, nem ertetted meg, ez is azt valoszinusiti hogy nem neked valo a dolog.


Igazad van, az en szememben pusztan egy PhD nem er semmit, lexarom a tekintelyelvuseget, szamomra akinek PhDje van az nem ertekesebb, nem tartom emiatt sikeresebbnek vagy irigylendonek. Ismerek olyan embert akinek van PhDje, es nem tartom kulonosebben nagyra, es ismerek rengeteg olyat is akinek nincs es felnezek ra mert rettento okos es tapasztalt embernek tartom. Meg persze jopar olyat is akinek rangja is van, es fel is nezek ra :)


22 eves korodra meg ott tartasz hogy azt sem tudod mit akarsz kezdeni az eleteddel. Csak annyit tudsz hogy naaaagyooon sikeres ember akarsz lenni. Hogy miben, hogyan, miert, arrol fogalmad sincs, csak egyszeruen rangkorsagban szenvedsz, a sikeresseget abban mered hogy a neved ele tudod-e irni hogy Dr.


Ez valahol szanalmas. Es elegge nyilvanvalo hogy hova fog vezetni. Sikertelensegerzeshez, frusztraciohoz, boldogtalansaghoz.

2015. márc. 11. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:

A kerdezo jol latja a dolgot, a PhD-hoz kutatas kell, de ahoz hogy kutathass, kokemeny tudas is kell a hatterben, tanulas nelkul nagyon nehez...


Viszont ami biztos, hogy ha az akademiaban latod a jovot, gazdag ember nem leszel. Ha egyetemen akarsz tanar lenni, akkor hosszu evekig alacsony brutto-ra kell szamitani ami szepen lassan kuszik felfele, _HA_ sikerul feljebb maszni az egyetemi szamarletran (adjunktus, docens, egyetemi tanar... ). Kulfoldon se jobb a helyzet, mondjuk netto 2000 euro felett nem kapsz postdoktori allast kb 40 eves korodig, mig ott egy mernok, menedzser lazan 4000 felett keres. Szoval a kutatas egy szerelem szakma, es nagyon nagyon komoly aldozatokkal jar! Rengetegen hagyjak abba es mennek el az iparba anyagi okok miatt illetve letbizonytalansag miatt.


Azt se felejtsd el, hogy ha nyelveszet PhD-d van, kutatoi allast is nehezen fogsz barhol talalni, nagyon alacsony a tamogatottsaga a bolcsesz temaknak. A biologia viszont most divatos - foleg a neuro,orvosi illetve nanotechnologiai temakkal egybekotott iranyok, ott azert konnyebb egy posztdoktori allast elcsipni, mert nagy a tamogatottsaga ipari es allami szempontbol is.


22 evesen meg mindig nem vagy tul oreg. Ha biologia mellett dontesz, kezdd ujra, 27-28 evesen megvan a master, 30-31 evesen a PhD. Ez azert nem egy boduletesen oreg kor, a phd-sok fele kb ekkor vegez. Ha Angliaban csinalod mindezt, (ha jol ertettem kulfoldon tanulsz?) akkor Bachelor utan mehet rogton a PhD, es akkor hamarabb is megvan.

Ha annyira a nyelvtanulas erdekel, orientald magad abba az iranyba, Nemzetközi Tanulmányok nyelvek nelkul loszart se ernek, de ha melle megtanulsz 3 nyelvet onszorgalombol parhuzamosan, mire elvegzed a sulit te leszel az istencsaszar es baromi jo allast tudsz elcsipni! Nem muszaj csupan a nemzetkozi tanulmanyokra koncentralni, parhuzamosan csinalhatsz mellette egy nyelvi kurzust, ami meg elveznel is, nemkizart meg a depressziod is elmulna.

2015. márc. 11. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 A kérdező kommentje:
Utolsó, köszönöm a válaszod! Sajnos elég szomorú a kép, amit a kutatásról festettél, de sejtettem, hogy kb. ez a helyzet. Bár azért talán nem mindenhol ilyen rossz - nálunk az egyetemen sok PhD-s tanár van, vagyis olyanok tanítanak minket, akik ezt a PhD-jük részeként csinálják, és úgy látom, szeretik. Tavaly tök jóba lettem egy olyan tanárral, aki szintén kutató, és rajta látszik, hogy egyszerűen imádja, amit csinál. Viszont közelről ismerek én is olyat, aki nagyon elismert név a szakmájában, már idősebb, és sajnos tudom róla, hogy nincs túl könnyű helyzetben. Szóval nem tudom. Mindig úgy éreztem, hogy dicsőség lenne idáig eljutni, és, ahogy te is írtad, én is lehetségesnek gondolom. Csak nem tudom, megéri-e hosszútávon. Azért nehéz ez a kérdés, mert úgy érzem, most a jövőmről kell döntenem. Amúgy a jelenlegi szakomat kombinálom nyelvekkel, angolból több felsőfokúm is van, a németből is nagyjából már felsőfokú szinten leszek, emellett az oroszt már elkezdtem, egy kb. alapfokú szinten álltam belőle, és a német felső után újra akarom indítani. Sok nyelv érdekel még, de lehet, hogy jobb lenne, ha csak azokkal foglalkoznék... nem tudom, hogy egyáltalán befejezzem-e ezt a mostani szakot.
2015. márc. 11. 15:06
 15/28 A kérdező kommentje:

"Azt se felejtsd el, hogy ha nyelveszet PhD-d van, kutatoi allast is nehezen fogsz barhol talalni, nagyon alacsony a tamogatottsaga a bolcsesz temaknak."



Nyelvészetet tanulóként erre úgy érzem, kötelességem azt írni, hogy a nyelvészet nem bölcsésztéma :) Illetve, nem kizárólag az, maradjunk ennyiben. Az egyik ok, amiért szeretem, hogy ez valahol a bölcsész- és a reáltudományok metszetében helyezkedik el, és nagyon sok területe van. A történelmi nyelvészet pl. bölcsészdolog, de az elméleti nyelvészet már szerintem korántsem az, a neurolingvisztika meg már végképp nem. Az már inkább a pszichológia, biológia irányába húz.



"A biologia viszont most divatos - foleg a neuro,orvosi illetve nanotechnologiai temakkal egybekotott iranyok, ott azert konnyebb egy posztdoktori allast elcsipni, mert nagy a tamogatottsaga ipari es allami szempontbol is. "



Igen, ezen is gondolkoztam, csak az a gáz, hogy a bioszból engem pont nem ezek a dolgok érdekelnek :D Én az a fajta vagyok, akit a "terepi" része izgat, vagyis az állattan, növénytan, ökológia... Természetmániás vagyok, gond nélkül el tudnám képzelni úgy az életem, hogy a "munkahelyem" egy nemzeti park vagy hasonló, ahol vagy kutatnék, vagy valami más munkát csinálnék. A lényeg az, hogy sokat lehessek a természetben és foglalkozhassak az élővilággal.


Dolgoznék én nemzeti parknak is, de egy erdész ismerősöm eltanácsolt tőle, ahogy az erdészettől is. Bár bevallom, ennél valami magasabb röptű szakmát szeretnék majd :) Valóban nagyon ambíciózus vagyok, szeretnék egyrészt jól keresni, másrészt valami olyannal foglalkozni, amiben örömömet lelem. Az se lenne szerintem gond, ha a biológia megmaradna hobbinak, csak valamilyen szinten szeretnék vele foglalkozni. Jelenleg most a nyelvi irányra álltam amúgy rá, bejárok az ELTE-re vendéghallgatóként, de folyamatosan gondolkozom arról, hogy hogyan tovább... Igazából olyasvalakit szeretnék találni, aki már hasonlón átment, aki megismerne és tudna valami személyre szabott tanácsot adni.

2015. márc. 11. 15:14
 16/28 A kérdező kommentje:
Egyébként egy közeli ismerősömnek pl. olyan az életútja, hogy végigcsinált egy egyetemet, ami érdekelte, utána egy ideig abban dolgozott, majd teljes fordulatot vett és elkezdett egy vállalkozásban dolgozni, ami nagyon bejött neki. Szerintem ez is megfelelne nekem, nem ragaszkodom ahhoz, hogy egy egész életen át egy dologgal foglalkozzak, se azzal, hogy abból csináljak pénzt, amit az egyetemen tanultam. Engem az érdekel, hogy legalább most még azt tanuljam, ami érdekel, akkor se, ha később tök más irányba megyek el. Úgy gondolom, hogy a 20-30-as éveim közötti időszakot a tanulásra kell fordítanom.
2015. márc. 11. 15:18
 17/28 anonim ***** válasza:

"Valóban nagyon ambíciózus vagyok, szeretnék egyrészt jól keresni, másrészt valami olyannal foglalkozni, amiben örömömet lelem."


Ha jol akarsz keresni akkor olyat kell tanulni ami keresett a munkaeropiacon. Eddig egy ilyet sem soroltal fel.

2015. márc. 11. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 anonim ***** válasza:

En kulfoldon vagyok postdoc, ugyhogy elsokezbol irom az informacioimat (nanotechnologia). Imadom a szakmamat, es relative egesz jo sikereket ertem el belole, ugyhogy nem panaszkodom. De ha maradtam volna mernoknek, ami az eredeti szakmam, most 30 evesen azert sokkal elorebb lennek valoszinuleg meg akkor is ha Magyarorszagon maradok. De az en dontesem volt meghozni ezt az aldozatot es nem bantam meg. Viszont fontos hogy lasd, mielott dontesz, hogy ez ezzel jar.


Ha gazdag, sikeres ember akarsz lenni, szerintem huzd vegig a nemzetkozi tanulmanyaidat, meg osszeszoritott foggal is. Hidd el az iskola es a munkahely eg es fold kulonbseg. Nem kizart, hogy a munkadat imadnad, rengeteg kulfoldivel kene kommunikalnod, napi szinten kene hasznalnod az altalad szeretett nyelveket. Mellette hobbiszinten linguisztikazhatsz is akar. Ha kelloen jol keresel (es miert ne keresnel), szabadsagod alatt elmehetnel onkenteskedni nemzeti parkokba kulfoldre es ezzel ki lenne elegitve a termeszet iranti vagyad.


A nyelveszet olyan szinten amire te vagysz (kutatni) foallasban nagyon necces szerintem. De ez csak sajat velemeny.


Valahol aterzem amit erzel, en anno szuloi nyomasra az allatorvosi helyett mentem a BME-re, es az alapkepzest nagyon nyogvenyelosen vegeztem el. Utaltam is mint a sz.rt. Viszont szepen lassan atorientaltam magam erdekes temakra es most mar nem banom, hogy ez lett. Allatorvosi helyett van sajat kutyam, illetve sokat jarok kulfoldon erdokbe illetve rezervatumokba. Hobbi szintre vittem le az allatok iranti szeretetemet. Lehet el kene gondolkodnod ezen.

2015. márc. 12. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 A kérdező kommentje:
Biztos igaz, amit írtál a munkahely és a tanulás viszonyáról, de úgy érzem, ez akkor se az én utam. Nem úgy képzelem el a jövőmet, hogy "lehúzok egy szakot", amit amúgy utálok, és elkezdek találomra dolgozni mindegy hogy hol, csak lehessen a nyelvismeretet használni. Ez nem én vagyok. Én az életemet ennél sokkal tudatosabban képzelem el, és az értékrendemben elképzelhetetlen, hogy úgy alakuljon, hogy összeszorított foggal végzek el 1 db egyetemet, majd megyek dolgozni és kész. Én ennél többre tartom magam. Ezt a szakot max. arra szántam, hogy legyen valami arra az időre, amíg eldöntöm, mit akarok. LEKÖPNÉM magamat, ha ez lenne minden végzettségem, ami nem is érdekel. Komolyan mondom, nem bírnék ezzel a tudattal élni. Nem bírnék úgy kilépni az életbe, hogy tanulmányilag ennyit raktam le az asztalra, egy alapdiplomát egy számomra érdektelen tárgyból, amit ímmel-ámmal csináltam csak meg. És utána már csak dolgozni és kész. Már a gondolat is elfogadhatatlan számomra. Már azt is árulásnak érzem magammal szemben, hogy elvégezzem ezt a szakot. Nem tudom, mit tegyek. Tanácstalannak érzem magam. Sosem voltam ennyire motiválatlan. Úgy örülnék, ha megint érettségi után lennék közvetlenül, és a szüleim nem okoskodnának bele és hagynának nekem egy évet a gondolkozásra. Most meg már ők erőltetik, hogy csináljam végig, mert attól félnek, a végén nem lesz diplomám. Mert már a második dolog lenne, amit abbahagyok. Ez a rögeszméjük, és elegem van belőle. Ha azzal álltak elő, amikor leérettségiztem, hogy egyetlen diplomáig támogatnak, úgyhogy azt jó alaposan válasszam meg, akkor én is másképp álltam volna hozzá. Vártam volna még egy évet legalább. Semmi értelmét nem látom ide bejárni. Az emberek közömbösek, olyan, mintha senkit nem érdekelne igazán, mindenki netezik órán, senki nem olvassa el a kötelezőket... utálom, hogy nem tanulok semmit. És nemcsak azért, mert nem érdekel, hanem azért is, mert kb. nulla a számonkérés, ha a vizsgákat nem számítjuk. Elegem van ebből a helyzetből. El akarok kerülni itthonról és azt akarom, hogy végre csak én hozhassam a döntéseket. A szüleim állandóan azt mondják, hogy majd ha lesz egy diplomám, akkor dolgozhatok és amellett azt csinálok, amit akarok. De nem értik, hogy nem akarok olyanban elhelyezkedni, ami annyira sem érdekel, hogy a diplomát megszerezzem belőle??! Úgy érzem, már most elcsesztem magamnak az életemet. Kapkodtam összevissza, mindenféle önértékelési zavarokból eredően nem mertem normálisan dönteni, holott csak egy jó választást kellett volna hozni az elején. Mehettem volna nyelvészetre külföldre, mellette tanulhattam volna nyelveket és ebben az évben csinálnám meg az alapdiplomám. Ehelyett visszajöttem, elkezdtem valamit, ami nem is érdekelt, majd maradtam következő évben is, közben pedig minden nap ostorzom magamat és egyre értelmetlenebbül élek. Nem akarom ezt így folytatni!
2015. márc. 15. 23:32
 20/28 A kérdező kommentje:
Várok még válaszokat!
2015. márc. 24. 11:16
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!