Mit éreznél, ha egy nagyon közeli szeretted öngyilkos lenne? 17/L
Ha a gyereked, testvéred, barátod, barátnőd, vagy bárki, aki nagyon közel áll hozzád. Úgy, hogy 17 éves lány.
Nyilván hiányozna. De fel tudnád dolgozni? Haragudnál rá, vagy bárkire, akit okolsz? Netán magadra, amiért nem vetted észre a fájdalmát? Szóval mit éreznél?
Írjatok kort, ha kérhetem.
Persze hogy haragudnék rá, mivel buta döntést hozott az életének eldobásával.
Az élet egy érték, tudni kell vele bánni.
Persze vannak kivételek, mert ha egy zsidóról van szó, akkor azt mondom nem kár érte, sőt!, eggyel kevesebb végre!
Gyászt. Egy egész életre rám nyomná a bélyegét. És másokra is.
Ne légy öngyilkos!
Remélem nem gondolkozol ilyen butaságon?Mert az nagyon önző dolog lenne!Sok embernek biztosan nagy fájdalmat okoznál akik soha nem hevernék ki!!!
43F
Kb. 14 éves lehettem, amikor az apukám megpróbálta megölni magát. Hatalmas adag altatót vett be, ha 10-20 perccel később találunk rá, már nem élne. Arra keltem fel reggel 6-kor, hogy anyukám kétségbeesetten próbálja felébreszteni. Sokkot kaptam, nem értettem semmit az egészből, de tudtam, hogy baj van. Gyerekként rohadt nehéz megérteni, hogy miért tesz valaki ilyet. Miért akart egyedül hagyni? Nem vagyok elég jó, nem vagyok neki fontos? Tényleg képes lett volna elhagyni minket? Magadat hibáztatod, mert voltak jelek, és te nem vetted őket észre.
2013. májusa. A nővérem több évnyi depresszió, anorexia, Borderline-személyiségzavar után döntött úgy, hogy öngyilkos lesz. Ketten voltunk itthon, és én semmit nem vettem észre az egészből. Úgy viselkedett, ahogy mindig szokott. Szerencsére anyukám hazajött, és ő talált rá, mielőtt késő lett volna. Egy hatalmas 'miért' maradt bennem a mai napig. Úgy érzem örökké dühös leszek rá emiatt, soha nem tudom megbocsátani amit tett. Nagyon jó testvérek voltunk, de emiatt már ez is szertefoszlott. Eltávolodtunk egymástól, és ez most már végleges. Ez a két esemény olyan mértékben befolyásolta az életemet, hogy magam is évek óta pszichológushoz járok súlyos depresszióval, kényszerbetegséggel. Nincs olyan perc, hogy ne gondolnék az öngyilkosságra. Egy egész családot tett tönkre ez a két eset, és nem csak a szűk családra gondolok. Inkább bele se merek gondolni abba, mi lenne, ha bármelyik öngyilkossági kísérlet sikeres lett volna... Valószínűleg én sem ülnék már itt a gép előtt ezt írva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!