Tudnátok tanácsot adni?

A problémám az, hogy több éve külföldön dolgozom, ugyanazon a munkahelyen, de a helyzet folyamatosan romlik, és rengeteg az igazságtalanság is a munkahelyen belül. Külföldiekkel szolgaként bánnak, akkor is ha többet tudunk mint a fönökök, és olyanokat véglegesítenek akik helyiek de nemtudnak semmit... Az utobbi pár évbe csak ezt látom. Velem éreztetik folyamatosan, hogy nekem akármikor kalap-kabát, de közbe meg szükségük van a munkámra mert ők ugye kb nem is dolgoznak csak a külföldiek... Mindezt csak az alap szitu miatt írtam le. Ezt érzem úgy mint az egyik legnagyobb problémát amin kb nemtudok változtatni se. Eltelt már több mint 7 év és még mindig arra várok, hogy végre legyen valami stabil pont az életembe (pl egy fix munkaszerződés) amire tudnék építeni, de nincs...

Emellett nincs senkim, nagyon egyedül vagyok. Ismerkedni is elég nehéz így, pláne, hogy a helyiektől telejsen el is ment a kedvem. Magyar nő meg nem fog hozzám csak úgy kiutazni ismeretlenbe amit meg is értek. Sokat dolgozok 11-13 orákat naponta (ami miatt sokszor ugyérzem, hogy nem is lenne időm kapcsolatra) és szabira se nagyon megyek. persze szeretném ha lenne valakim mert ugyérzem, hogy akkor legalább az egy "biztosnak" mondható pont lenne. viszont a sok munka maitt hazautazni se tudok ismerkedni... Ördögi kör...

Szóval összességében ez a két dolog: Az egyedül lét meg a munkahelyi problémák, már olyan szinten kikészitenek idegileg, hogy teljesen úgyérzem, hogy meghülyülök ettől. A munkába csak az idegeskedés, ha hazajövök meg nincs ami elterelje a figyelmem, vagy ugyanazon gondolkodok ami a munkába van. Sokan boldogok lennének az én anyagi helyzetemmel de erre én se panaszkodom. Viszont nem tesz boldoggá a pénz, nincsenek nagy vágyaim meg úgy semmi. Amikor külföldre mentem anno nem amiatt tettem, hogy jol keressek hanem azért, hogy ne haljak éhen... De most csak vagyok egyik napról a másikra. Csak az idő telik de nem érzem úgy, hogy valamit is építenék, vagy ha mégis akkor mindent a levegőbe.

Ami a legrosszabb, hogy mostanára már azon kapom magam, hogy idegességembe a nyakam ropogtatom meg a fejem forgatom, vagy kényszerből nyelek, mint valami idióta elmebeteg. Pár hete próbálom figyelni magam de ha kicsit is feszült vagyok jönnek ezek a pótcselekvések, márpedig nagyon ritkán tudok kikapcsolódni... Tényleg nemtudom mit kezdjek az egésszel. Nem akarok meghülyülni... Mielőtt külföldre jöttem volna sok évig depressziós voltam, aminek nagyon jót tett az, hogy külföldre kerültem, kb. mint valami terápia, de mostanára meg úgynéz ki belefutok egy ilyen problémába. És ez most biztos, hogy nem depi, legalábbis összehasonlításos alapon telejsen másrol van szó. Nyugtatókat nem akarok beszedni mert félek, hogy függővé tesz de ha nem tenne akkor se tartanám helyesnek mert szerintem a prblémákat kéne megoldani. Más munkahelyet találni nagyon nehéz lenne errefelé, kicsit ugyérzem mintha beragadtam volna. Se előre se hátra... Mert amim van itt van és ugye az ember kitart amellett amit már elért... Elmenni innen nagyon nehéz lenne így...

Mit tennétek a helyembe? hogy tudnék nyugodtabb életet élni? Mire megirtam ezt az egészet már érzem, hogy kicsit abszurd a kérdésem, de mivel úgygondolom, hogy minden ember másképp látja a dolgokat, a kívülállók sokszor jobban látják a helyzetét annak mint aki közvetlen közelről látja a sajátját. Hátha elhangzik egy-két jó ötlet! Előre is köszi!