Mi a kulombseg akozott hogy beszelgetek egy pszichiaterrel vagy pszichoterapiara megyek?

Néha semmi, sokan a terápiát is csak beszélgetésre használják, vagy minden helyzetben érvényes tanácsokat szeretnének kapni a terapeutától. Csakhogy ez nem működik...

A terápia lényege maga a terápiás kapcsolat. A defektek úgy alakulnak ki, hogy a számunkra jelentős személyektől nem kaptunk elég elfogadást, pozitív megerősítést. Ezt tudja felülírni a terápiás kapcsolat, de ehhez szükséges, hogy kialakuljon benne kötődés. Ha fontossá válik számomra a terapeutám, akkor onnantól kezdve tükörként működik: visszajelzi a negatív és pozitív érzéseimet, segít megtalálni önmagam és a helyem a világban.

Úgy képzeld el, mintha kapnál egy személyben egy anyát, apát, barátot, társat, aki folyamatosan azt közvetíti feléd, hogy értékes vagy, szerethető vagy, és ezt akkor sem veszíted el, ha éppen nem vagy tökéletes. Mire ezt el tudod hinni, ahhoz idő kell! És amikor megtalálod önmagad, akkor még mindig jönnek a szárnypróbálgatások, amikor keresed a helyed a világban és meg kell erősíteni az új helyzeted. Egy igazi hosszúterápia teljesen felül tudja írni a személyiség problémás működését. De a személyiségfejlődés egy igen hosszú folyamat, a fiatal felnőttkori helyzet elérése is kb. 20 év... ehhez képest egy-két év terápia egyáltalán nem hosszú idő, hiszen gyakorlatilag az egészet újra kell játszani. Én végigcsináltam, megéri!

(Egy aprócska megjegyzés: a fenti típusú terápiát jellemzően inkább pszichológusok végzik, pszichiáterek kevésbé...)

Terápia sokféle van

-beszélgetés (nem igazi terápia)

-analízis (nagyon hosszadalmas)

-kognitív (értelemre hat)

-relaxáció (sokféle van)

-hipnózis

-transzperszonális (hatékony)

-integratív (igen hatékony)

Léteznek még művészet, sport, stb. terápiák, de ezek inkább csak kiegészítő jellegűek.