A mentális állapot megítélésében a magyar jogszabályok alapján hogy néz ki a hierarchia?

Én (és ezt hangsúlyozom, hogy eddig volt némi fogalmam a a témáról, de ezentúl csak túlmenően csak tippelek) úgy gondolom, hogy ilyen nem létezik. Eljárás során (szerintem) több igazságügyi szakértőt is felkérhetnek, akik nagyjából egyező állásponton lesznek, vagy ha nem, keresnek plusz még egyet és gondolom ez így megy tovább...

Olyan, aki azt mondja, hogy "normális" vagy, és ezt senki nem kérdőjelezi meg, nem lesz. Eleve ezzel azt feltételezzük, hogy a pszichológusok és pszichiáterek csak tippelgetnek az egyes emberek mentális állapotát illetően, míg az egyik orvos, a másik meg 10 évig ezt tanulja... ennyi erővel ki az, ki ma Magyarországon meg tudja mondani, hogy testileg (fizikálisan) teljesen egészséges vagy? Kinek hiszel? Kinek a véleménye elfogadott?

Rengeteg (nehezen átverhető), teszt létezik, a diagnosztikus interjú egy külön eszköz a szakember kezében, ami alapján, ha az adott szakember jó és miért ne lenne jó (az orvosokról sem feltételezzük, hogy nem értenek a szakmájukhoz), fel tudja mérni az illető pszichés állapotát. Ekkor sem egy egyszerű diagnózist ad, bár a betegséget (ha mentális betegségről vagy személyiségzavarról van szó) kódok alapján le tudja majd írni, de más tényezőket is figyelembe vesz (pl. nárcisztikus tendenciák amik árnyalhatnak egy nem nem nárcisztikus személyiségzavart, vagy egy átmeneti, depressziós periódus)

Egyébként most hogy jobban elolvasom a kérdésedet, én a feltett példánál (klinikai szakpszichológus kontra pszichiáter) inkább a pszichológusnak hinnék. (Persze azt is figyelembe véve, hogy mi alapján jutottak erre a véleményre, milyen hosszú és mennyire részletes volt a diagnosztikus interjú stb. )

Egy pszichiáter azért mindig inkább egy orvosi szemléletet fog képviselni, és mivel önbeszámoló alapján kell diagnosztizálnia (kivéve ha az illetőt épp az utcán kapták el a rendőrök is hozták be, ahogy menekül az ufók elől), más hangsúlyt fektet a páciens élményeire, az okot vagy a kórt keresi. Egy pszichológus, még ha bele is botlik az okba, vagy a kórba, elsősorban a páciens érdekeit tartja szem előtt: vagyis el tudja fogadni, hogy a páciens attól még nem pszichotikus hogy volt pl. egy istenélménye, amit olyan látomásszerűen ír le, hogy azt hihetnénk, hogy hallucináció.

Ugyanakkor, hogy magamnak most ellentmondjak, egy pszichológust is át lehet verni, ha elég ravasz a páciens.

Szóval ehhez nagyon kéne tudnia körülményeket, még akkor is, ha a pszichológusnak kevdeznék :/

Átjárás valamennyire van, de inkább az orvosi irányból, pl. pszichoterapeuta orvos is lehet (szakorvos és pszichiáter), ugyanazt a képzést kell elvégezniük, amit a pszichológusoknak, akik előtte évekig ezeket a technikákat, elméleteket tanulták.

Nem sajnálom tőlük,én is kiemelkedő, és nagyon tudásnak gondolom, aminek a birtokában vannak, de így némileg a pszichológusok fölé helyezik őket. Egy pszichiáter vagy egy szakorvos lehet terapeuta 2 év képzés után az olyan, mintha a pszichológia a megfelelő biológiai ismeretek mellett tulajdonképpen 2 év alatt is megtanulható lenne...