Ez lehet skizotip szemelyisegzavar?

Ez rengeteg minden lehet, és nem is biztos, hogy kéne a személyiségzavarok közt keresgélni:) Javasolom keress fel egy pszichológust, ha másért nem, egy diagnosztikai kéréssel.

Szkizoid, szkizotíp(ehhez viszont kellene valamiféle érzékelési zavar vagy hallucináció, nem elég hogy szereted a fantasyt...), vagy 'csak' szociális fóbiás is lehetsz. :) Vagy csak te vagy te, és vannak olyan megoldatlan problémáid, amik miatt nehezen kapcsolódsz másokhoz. A tömeget én is utálom, pedig nincs szociális fóbiám :)

Hidd el, a "veszélyes" személyiségzavarok nem itt kezdődnek. Keress fel egy szakembert, ő majd megnyugtat.

Ha a hitelességet kell leellenőrizni, írj nekem nyugodtan:) Nem minden pszichológus ugyanolyan.

Nem bizony. arról nem is beszélve h aztán jó pénzért nagyjából bármire és bárminek az ellenkezőjére is találsz "szakembert".

Én akkor dobtam el magam, mikor egy osztálytársam mesélte, hogy miután "a szakember" meglátta a korlátlan fejési lehetőséget a szülőkben, még azt is megígérte nekik., hogy egyetlen kicsi fiukat kigyógyítja a homoszexualitásból, csak lényeg, hogy minél gyakrabban járjon hozzá, és egy alkalom 20 ezer ft/ 45 perc.

Szerencsétlen szülők meg boldogan fizettek, mert meglátták a lehetőséget a reményre ... anyám ... Hogy ilyen emberek praktizálhatnak, na nekem ez a felháborító, és tulképpen mindegyik megy a saját maga elgondolása szerint, sajnos az ég világon semmilyen szakmai kontroll nincs felettük. És ez nagyon nagy baj! Ezek után már meg se lepett, hogy elmagyarázta az első ülésen a srácnak, hogy ő azért meleg, mert az agyában vmi elcsökevényesedett, és hogy ő aztán tudja, hogy ez okozza a homoszexualitást, de hosszú terápiával helyrehozható.

Az ilyet miért nem tiltják el örökre az édes anyjába a pályától? Elvégre a valóban jó szakembereket járatja csak le, de valamiért nálunk mégis inkább működik a legabszurdabb kollegiális összetartás is, minthogy a józan tények számítsanak ...

Lényeg a lényeg: tényleg jól nézz körül, kihez mész, és ezen a területen semmiképpen se ajánlom az idősebb generációt, mert azok még valami egészen horrorisztikus elméleteken nőttek fel.

Amiket leírtál, azok nem skizotip jellegű tünetek, szal nyugi van, sztem egy jó erős szorongás van a háttérben és ennyi. De persze nem akarok így távdiagnosztizálni a látatlanba, csak szal ne mindjárt a legsötétebb lehetőséget fesd fel magadnak!

Nézd, ha már vkinek van annyi belátása, hogy felteszi magában a kérdést, hogy vajon veszélyes-e, nos megnyugtatlak, nem igazán lehetsz pszichotikus beteg.

Azért nem tiltják el, mert ahogy említetted is, nincsen szakmai kontroll. Mivel nem kötelezhetnek senkit kamarai tagságra (ugyanis nincs MÉG Pszichológusi Kamara), és csak a klinikai szakpszichológusoknak kötelező orvosi kamarai taggá válni, csupán az egyes módszerek tagozataiból történhet kizárás... illetve a klinikai szakpszichológusi engedélyét függeszthetik fel !!

De a névhasználatért nincs felelősségrevonás. A 3 évet végzett ba-s is mondhatja, hogy ő tanácsokat ad vagy "lelkisegélyt", az 5 évet végzett ma-s is mondhatja, hogy ő pszichológus és pszichológiai tanácsokat ad, míg igazi terápiát tartani csak a közel tíz éven át tanuló klinikai szakpszichológusnak van joga...

Na de az emberek sem néznek utána, igaz, nagyon a köztudatban sincs, hogy egy pszichológus nem olyan mint a másik.

(Pl. egy pszichológus nem mond ilyen marhaságot, hogy "kigyógyít" valakit a homoszexualitásából...)

igen, hát az már tényleg mindennek a teteje, h a 3 évet végzett BA-s is osztogatja a nagy életvezetési tanácsait, közben meg olyan sötét a lelkem, hogy inkább meg se szólalna (persze nem általánosítani akarok, de bizonyos tapasztalataim nekem is vannak ...).

Persze, csakis a klinikai szakpszichológusnak szabadna engedni gyakorolni ezt a tevékenységet, na de ami nálunk jelenleg zajlik, az egy rossz vicc.

Hogy nem mond-e olyat? Kérlek, bizony mondott ... és ráadásul még igazi is volt (szegény srác persze annyira jutott, hogy tartott magának egy álbarátnőt fél évnyi terápia után, de ugyanúgy ment a fiúk után persze, csak nagy titokban, mert a szülők kitagadással fenyegették)!

Pont ezért mondom, hogy egy valóságos agyrém a jelenlegi helyzet. de mit is várunk, amíg nem csak pszichológusok / pszichiáterek között találunk ilyeneket, hanem tulképpen lassan bárki osztogathat "nagyon jó" pszichológiai tanácsokat, és egész jól meg is él belőle, a legminimálisabb végzettség nélkül is (lásd: kineziológus, és stb, magát szakembernek kinevező lélekbulvárok egész sora ....). Talán egyszer rend lesz, bár őszintén szólva, nem hiszek benne, hiszen nap mint nap döbbenek meg az elvileg komolyabb emberek hozzáállásán és sötétségén :(

Azt én is bánom, hogy az emberektől hallom a történeteket, hogy hogy elbánt velük egy "pszichológus".

A szakma hitelét rontják. Mondjuk, akinek számít, és utánanéz, és tudja mit akar (besz.rás, de igazából legtöbbször csak a tájékozott és intelligens kliens jut el odáig, hogy tényleg szakszerű segítséget kapjon), az jó szakembereket talál.

oké, ezt is elfogadom, és nagyon jó meglátás, na de ezzel te is elismered, hogy a legérzékenyebb rétegnek esélye nincs "valódi" szakemberhez kerülni.

+ a kényszerhelyzetekről ne is beszéljünk, ha pl. egy bipoláris beteget éppen a lejtő legmélyén visz a családja pszichiátriára, avagy alkalmassági vélemény miatt kell az állampógárnak egy igazolás, összeköttetések és pénz nélkül.

nos ... sok jót nem jósolok ebben az esetben.

Azért én a kórházakban bízom. Persze, ott is vannak fiatal gyakorló szakemberek, vagy kirobbanthatatlan nagy öregek, de a munka szakmai felügyelet mellett zajlik.

Én inkább azoktól a magánoktól félteném az embereket, akik megtévesztően reklámozzák magukat, és olyan eseteket is elvállalnak, amik kezelésére nincsen kompetenciájuk.

Van még az az eset is, amikor a képzettség megvan, de a terapeuta bántalmazó, vagy szintén segítségre szorulna, esetleg ő maga is krízisben van, na ilyenkor kell egy ismerősön keresztül tájékozódni.