Kérhetek a pszichiáteremtől olyan papírt, amivel igazolná, hogy képtelen vagyok dolgozni?
A helyzet az, hogy 23 éves vagyok. Eredetileg vendéglátós a szakmám. 6 hónapig bírtam benne dolgozni, aztán előjöttek a fóbiáim. Bipoláris, antiszociális zavarban szenvedek és fóbiám is van az emberektől. Ha már a házból ki kell mozdulnom akár csak a boltba, akkor már rosszul vagyok, olyan gyomoridegem van, szinte rázkódik belül mindenem. Segélyt kaptam évek óta, amikoris 2013-ban töröltek a rendszerből, mert nem voltam hajlandó utcaseprőnek beállni. A fóbiám mellé még az is előjönne ott, hogy ilyen megaláztatásban részesüljek, hogy a cigányokkal, alkoholistákkal együtt kiálljak az út szélére. Megvonták tőlem a segélyt. Újra beregisztráltam, most fog letelni az 1 év, újra igényelhetem a segélyt. Igenám, de ha megkapom és rá 1 hónapra behívnak megint és meg megtagadom, akkor kezdődik az egész elölről. Nem sok pénz az, de jobb mint a semmi. Tudom ez így nem mehet tovább, nem élhetem le így az életem. De sajnos a magyar egészségügy, hogy szarik a fejedre. Én vagyok az, aki tényleg megakarja tudni, hogy mi bajom van, nem csak ezzel a nemtörődöm hozzáállással ráírnak valamit a papírra és írnak fel gyógyszert és nem küldenek sehova, pszichológushoz, vagy pszichoterápiára.
De visszatérve, a pszichiáter kitud állítani egy olyan papírt, hogy nem vagyok munkaalkalmas a problémáimból adódóan? Így is tolom befelé a frontint, hogy a tescoba eltudjak menni, de nem még ha ilyen aljanéppel kellene együtt dolgoznom.
Egy jó pszichiáter ki kéne hogy kezeljen ebből a megfelelően eltalált gyógyszerekkel és pszichoterápiával.
Nekem aztán már volt minden, depresszió, bipoláris depresszió, gyógyszer-és alkoholfüggőség, ilossági kísérlet, túladagolás, öngyszorongás, pánik. Ennek ellenére dolgozom, mert ha azt sem tenném, itthon még jobban elhagynám magam.
Ha nagyon rosszul vagyok, max. egy-két nap szabit kiveszek és a pszichiáterrel ha kell, - változtatunk a gyógyszereken.
Volt, hogy a toxikológiáról reggel egy gyors itthoni fürdés után mentem a munkahelyemre.
Rokonomat hasonló pszichés gondok miatt leszázalékolták, ő pár év múlva öngyilos lett...
Utolsó.....félre érted. Csak amíg kilábalok ebből, ami most van. Te nem tudod mi történt velem az elmúlt hónapokban, eddig se voltam jól, de eddig "legalább" csak a szociális fóbiám volt meg. A bipoláris zavar meg olyan, hogy az nem akadályozza meg az embert, hogy kimásszon az utcára. Olvasd végig, ha lusta vagy akkor is, hogy miket írtam előzőleg. Én is megoldást akarok találni. Ha nem akarnék, akkor nem vettem volna a fáradtságot, hogy pszichiáterhez menjek. De hiába mentem, elmondtam a bajaim, volt hogy én állítottam fel a diagnózist, s arra adott bogyót, aminek semmi értelme nem volt, olyan rosszul lettem tőle, hogy lehúztam a wc-n, vagy egyszerűen csak annyit mondott, hogy depressziós vagyok. Figyelembe sem vette azokat, amiket mondtam, hogy milyen idegesség fog el, konkrétan remegek bárhova kell mennem. Lehet ha azzal kezelt volna, akkor már most is nem is itt tartanék. Én igenis kiakarok lábalni ebből, bár utánaolvasgattam, hogy nem minden esetben gyógythatók ezek a betegségek, csak kezelni lehet őket, hogy az illető képes legyen valamilyen szinte normális életre.
Azért kérdeztem meg tőletek a papír témát, hogy lehetséges-e ilyen, mert már a jövőhétre kaptam is időpontot a dili dokihoz, és most már nem érdekel, erélyesen fellépek, hogy nekem valami gondom van, ő az orvos, miért végzett egyetemet, meg egyáltalán hogy állhat munkába, ha mindenkire csak legyint egyet és rámondja, hogy ez meg az a baja, miközben nem is, aztán szedje a hülye bogyókat, amiket nem is kellene. Amíg kilábalok a mostani helyzetemből, addig lenne szükségem egy nyamvadt papírra, hogy nehogy behívjanak az önkormányzathoz dolgozni, ahogy már korábban említettem, mert nekem az maga lenne a kínszenvedés. Ott már nem csak az lenne, hogy emberekkel vagyok, hanem az is, hogy miféle emberekkel, és az egész szitu megalázó lenne, és még jobban megtörné az önbecsülésem. Amint rendbe szedném magam és összakaparnám rá a pénzt, akkor felkeresnék egy normális pszichológust vagy pszichiátert, akit érdekel is a páciense sorsa. Eszem ágában kedves utolsó folyton kibújni a felelősség alól és állandóan a szüleim nyakán csüngeni sem. Normális életet akarok. Nem én választottam, hogy ilyen legyek b**meg. Most már ezt mondom. Könnyű az olyannak prédikálni, akinek nincsenek ilyen problémái.
"jó lehet, a pszichoterápia is, de egyrészt drága, másrészt nem mindig jön be" Ezért szajkózom a SOTE-t. Ha nem is segít, 3 dolog biztos: komolyan vesznek; kórház, van mindennap vizit, be tudják állítani rendesen a gyógyszert és sok kapcsolatuk van pl. szociális intézményekkel.
Persze, nem voltam ilyen helyzetben, csak hasonlóban. Halasztanom kellett egy évet az egyetemen emiatt, de célom volt: diploma. A kérdező sem akar élete végéig ebben tespedni, csak meg kell találnia a kiutat. Nem súlyos? Kinek mi. Ehhez idő kell, nem megy egyik napról a másikra.
Akkor itt az én életem és egy tuti tipp, vagy megfogadod vagy nem.
Borderline vagyok a létező összes tünettel, még skizofrén periódus is van benne. Minden napom kész harc volt, amit tetézett, hogy két barátnőm és a párom is öngyilkos lett, amíg nem kaptam egy idegösszeomlást, mert akkor fogott a barátnőm és bevitt a pszichiátriára. Normalizálni akartam az életem, Tündérhegy, Thalassa, SOTE (ez volt a legjobb). Közben egyszer feladtam, hajszálon múlott, hogy meghaljak (kétoldali masszív tüdőembólia).
Eltelt félév, továbbra is járok terápiára, de gyógyszert nem kell szednem. A súlyos (skizofrén és öncsonkító) periódusokat elfújta a szél. Minimális hangulatingadozás van. Júliusban megkapom a diplomám, a szakdolgozatom már kész. Önkéntes vagyok egy PSZICHIÁTRIAI betegekkel foglalkozó nappali klubban.
Recept:
- tenni akarás
- megfogadtam a tanácsokat, én szerencsére elsőre jó helyre kerültem, amikor kellet, neked meg mi írjuk, hova mehetnél, mert a pszichiátered úgy tűnik inkompetens
- ha ezek után duzzogsz, akkor nemcsak szocfóbiás vagy, de mélységesen ostoba és arrogáns és akkor a legjobb helyed van az utcán...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!