SZTK-s pszichológus diagnózisa: "depresszív szorongás". Hogyan tovább?
Az egész tavaly szeptember-október környékén kezdődött, mikor megszűnt az éveken át stabilnak tűnő munkahelyem. Azt biztosra veszem, hogy a stressz váltotta ki. Olyan dolgok miatt rettegtem, hogy "Jajj, a férjem biztos el akar válni", "jajj, biztos csúnyának talál" "jajj, biztos már csak megszokásból van velem" -> ő meg csak lesett, hogy ezt honnan a fenéből szedtem. A kapcsolatunk stabil, való igaz, hogy semmi okom nem volt ilyen gondolatokra. És mégis... akkor a háziorvosom beutalt az SZTK-s pszichológushoz, aki 15 perc után felállította diagnózisát: depresszív szorongás. Gyógyszert nem adott, azt mondta, ha feldolgozom a munkahelyem megszűnésével járó stresszt, akkor majd ez is elmúlik. Május óta szerencsére van munkám, és a házasságomban is minden rendben, de időről-időre (kb. két havonta) újra rám tör az attól való szorongás/félelem, hogy a férjem egyszercsak elhagy (ez az időszak nagyjából 1 hétig tart, de akkor irtó intenzív). Ismételten hangsúlyoznám, hogy ha őszintén "körülnézek" és belegondolok, valóban alaptalanok ezen jellegű félelmeim. A férjem szerencsére nagyon megértő.
Szerintetek mit tegyek? Kérjek újra beutalót a pszichológushoz? Meglátásom szerint a TB alapú ellátás ezen a területen egy nagy nulla, magándokira meg sajnos nem telik, még a kettőnk fizetéséből sem. Vagy próbáljam egyszerűen "véglegesen" lerázni magamról ezt az egészet?
válasza:
válasza: válasza:A pszichológus nem is adhatott volna gyógyszert, azt csak pszichiáter adhat. Biztos hogy pszichológusnál voltál és nem pszichiáternél?
Cáfolnám az állításod, hogy az ingyenes ellátás ezen a területen nagy nulla. Vannak problémák, és sok helyen nem jó, de ez semmiben sem különbözik bármelyik másik orvosi ellátástól. Egyszerűen a rendszerben vannak alkalmatlanok de senki nem szűri ki őket. Én már egy jó ideje veszem igénybe TB pszichiáter és pszichológus szolgáltatásait is és határozottan nem nullák.
A tanácsom: Az okot kéne megértened. Mármint hogy min alapul a félelem, mert ez csak egy kivetülése a problémának. Egyedül nem olyan könnyű, szakemberrel egyszerűbb, de nem könnyebb, mivel ő csak utat mutat, de a szembenézés a dolgokkal a te feladatod. Ha teheted érdemes volna egy pszichológushoz elmenned. Feltehetően nincs szükséged hosszú terápiára, de pár alkalomra azért igen. Szóval talán érdemes rá pénzt is szánni, ha TB alapon nem tudod elintézni. Persze ha nincs rá keret akkor nincs rá keret. Ez esetben érdemes nem egyedül gondolkozni a dolgon, hanem a férjeddel, barátokkal, akár egy idegennel a netről arról beszélgetni, ami akkor történt, amikor ez az érzés jelentkezett. Végig gondolni, hogy a múltban éreztél-e hasonlót valaha is. Végig gondolni az asszociációidat. Elemezni azokat a heteket és az előttük lévő időszakot, amikor újra előtör ez az érzés. Nagyjából ezen az útvonalon lehet elindulni, ha meg akarod érteni. És fontos hogy más nézőpontokból kapjál visszajelzéseket. Egyedül bárki eltéved a gondolatai között és zsákutcába jut.
Egyébként nem lehet hogy nem attól félsz, hogy a férjed elhagy, hanem hogy nem vagy elég jó/magadra maradsz/elveszett leszel/eltűnik a támasz? Szóval a hatásaitól vagy az okaitól. De nem ténylegesen az eseménytől, csak végül arra vetül ki az egész.
Igazatok van, előszedtem a papírt, a pszichiátriára küldött a háziorvos! Elnézést, hogy elírtam.
3. válaszoló: Nagyon rátapintottál a lényegre. Valóban tudatosult már bennem, hogy igazából magamat nem tartom elég jónak a férjem/vagy bárki más számára. És ez az érzés legelőször - mint ahogy írtam is - a munkahelyem megszűnésekor jelentkezett. Előtte sosem szorogntam (szerencsére). Az érzés újbóli előtörése előtti hetek elemzéséről annyit, hogy mindig stresszes időszakokban jönnek ezek az érzések. Mármint, ha munkahelyi stressz ér (sajnos vannak zűrös időszakok a munkámban). Szerintem ilyenkor tudat alatt asszociálok a tavaly szeptember-októberben történtekre, és azért jönnek elő ezek a gondolatok is.
válasza:3. vagyok
Az alapján amit írtál, az önértékelésedet és önbizalmadat kéne javítani. Erre rengeteg módszert találhatsz a könyvekben, a neten, itt is gyakran felteszik ezt a kérdést, hogy hogyan fejlesszék.
Érthető hogy megbillent a hited a munkahelyed elvesztésekor és feltehetően akár tudatosan akár nem, arra a következtetésre juthattál, hogy biztos benned, vagy legalábbis benned is van a hiba. Ez egy bizonyos fokig egészséges. Azon túl meg ilyesmiket is okozhat.
Látatlanban "diagnosztizálok" szóval annyira vedd 100%nak a szavam de szerintem ha magaddal sínre tudnál kerülni, akkor minden megoldódna. De ez nem egy egyszerű és nem is egy egy nap alatt lejátszódó folyamat. Ebben is segíthet a környezeteddel való beszélgetés. Persze csak akkor, ha nem csak hallgatod őket hanem figyelsz is rájuk. Ha te bizonytalan vagy magadban, akkor valószínűleg a környezetednek sokkal pozitívabb a véleménye rólad mint neked magadról.
Kedves 3.válaszoló!
Köszönöm a tanácsaidat! Azt hiszem, tényleg sürgősen egyenesbe kellene tennem saját magamat. Már keresgettem a neten ebben a témában, szerencsére találtam is egy-két olyan tippet/tanácsot, amit igyekszem megfogadni. Tudom, hogy a javulás nem jön máról holnapra, de igyekszem. De több szem többet lát alapon nem bánom, hogy kiírtam ide a kérdést, mert Te nagyon jól átláttad és megértetted a helyzetem, és tényleg hasznos válaszokat adtál!
válasza:Örülök ha segíthettem :)
Sok sikert és erőt a továbbiakhoz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!