Közel a 28-hoz jól gondolom, hogy késő újjáépíteni az életemet, és inkább adjam fel?
28 leszek januárban, és rettenetesen elkeserít, hogy míg más hasonlókorú ismerősöm már rég megházasodott, sőt néhol már 2. gyerek is van, addig én pár nélkül vagyok, hamarosan külföldre költözöm, és valószínűleg új szakmát tanulok ott, egy 1.5-2 éves szakiskolában, ha összetudom keresni rá a pénzt. Karrier szempontjából nem értem el semmit nagyon, üresnek érzem magamat itthon, de külföldön 28 évesen új életet kezdeni? Nincs ehhez késő már? Ez az a helyzet, amikor nem maradt más, mint feladni, és inkább eltenni magadat láb alól? Nem vagyok ronda nő, sportos alkat, kék szem, szőke haj, fiatalos baba arc, fehér bőr, és volt udvarlóm jó pár, de miután egy ismerősöm mondta, hogy én valószínűleg sosem találom meg az igazit, mert a férfiak inkább az átlagosabb kinézetű lányokra buknak hosszútávú terveket tekintve, és az ilyen porcelán baba típusok megzavarják őket, mert olyan elérhetetlennek tűnök számukra, azóta elgondolkodtam, hogy van benne valami, mert nálam kevésbé előnyös kinézetű lányok boldogan élnek, sőt a nagyon előnytelen kinézetűek is, míg a kicsit különlegesebb lányok megszenvednek a pasikkal...
Valaki építette már újból fel az életét ilyen idősen?
Én is egyedül jöttem külföldre, 25 évesen. Egy pocsék, elrontott életet hagytam hátra. Itt jöttem össze a mostani párommal, aki szintén magyar. Előtte is ismertük egymást, de soha nem kezdtem volna vele, mert "túl jól néz ki". Ehhez képest kiderült, hogy teljesen normális, egyforma az értékrendünk és nagyon szeretjük egymást.
28N
Nem mindenki élete szól a családról, meg a karrierről.
Szerintem itt az idő elolvasnod pár önéletrajzot, aztán rájössz.
Ja és ami kívülről boldog családi kép, az 10 ből 7x iszonyatosan rohad belül.
Én a helyedben nem mennék külföldre!
Tűzz ki egy célt, érd el, és értékeld magad!
De pl sokan csak úgy élik az életüket, és kiélveznek minden pillanatot.
Őket hívják bohémnak.
Talán baj van a környezeteddel, talán kissé ingerszegény.
Talán tanulhatnál is valamit,de nem szakmára gondolok, hanem tapasztalatszerzésre, a való életből, nem arra amita könyvekben írnak, mert a kettő köszönő viszoynban sincs egymással!
Nem csak szakmából meg munkavállalásból lehet megélni.
Komolyan, ideje kimozdulnod, de ne egyből külföldre..
Járd be az országot!
Lakj pár hónapot itt is, ott is.
Rádfér a személyiségfejlődés, mielőtt elteszed magadat láb alól.
Szia! Mintha rólam írtál volna, én is 28 éves vagyok. Nincs munkám, hiába van 2 diplomám (sajnos rossz szakmát választottam), közmunkán vagyok, vagy amikor az nincs, segélyen! 28 évesen! Férfi sehol, kilátásban sincs, így a gyerekvállalás, családalapítás sem. Pedig én is állítólag csinos vagyok, ugyanúgy szőke haj, kék szem, babaarc, vékony is vagyok...talán az lehet a baj, hogy kb. 16-18 évesnek nézek ki. Egy korombeli férfi meg sem merne szólítani liliomtiprás miatt :) :(
Viccet félre téve, én is el vagyok keseredve, hogy soha nem lesz családom, gyerekem...sajnos nekem még külföldre menni sincs bátorságom, gyáva vagyok hozzá. Pedig sokan megtették a környezetemben, és bejött nekik, jól döntöttek! Vágj bele,ha a bátorságod megvan hozzá, hiszen nincs veszítenivalód...ez tényleg nem élet! Sok sikert kívánok!
28L
Sosem késő újra kezdeni!!! Ha minden jól megy, van még vissza az életedből 40-50-60 év, hát ennyi időre érdemes!
Hívd fel az Ifjúsági Lelki Elsősegélyt a 137-00 ingyenes hívószámon, hétfőtől szombatig 9-21 óra között éred el Telekom vagy T-mobile számról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!