Miért mond le a társadalom a depressziós emberekről?
Számos más, sokkal súlyosabb betegségre meg függőségre milliárdokat költenek állami pénzből, a depressziósokat meg befektetik a pszichiátriára, leszedálják és ha már sétáló zombi lett belőlük, hazaküldik őket.
Gyógyszerszedés nélkül nincs kórházi bennfekvés. Pedig a betegnek csak környezetváltozásra lenne szüksége a felépüléshez meg arra, hogy végre hasznosnak érezze magát, ami nem fog teljesülni, ha óvodai képességfejlesztő elfoglaltságokat kell csinálnia a foglalkozásokon.
És minden bennfekvőt egy kalap alá vesznek és gyakran úgy kezelnek, mint valami szellemi fogyatékost. Miért nem teheti meg valaki, hogy befekszik a kórházba és amíg fel nem épül, talpra nem áll, addig onnan jár be dolgozni? Amíg hozzá nem szokik a szervezete, hogy az élete nem napi 12-16 óra alvásból és kávézásból áll?
A foglalkozásokat miért nem úgy állítják össze, hogy az ne frusztrálja a beteget, hanem ténylegesen hasznos ismereteket szerezzen aminek később az életben és a munkaerőpiacon is hasznát veheti?
Miért kényszerítik rá a gyógyszerekre? Akinek dührohamai vannak, összetöri a kórházi berendezést és az ápolók fogják le, majd injekciózzák le újra és újra esélyeket kap, ha be is viszik a zárt osztályra, "nincs hely, új gyógyszert kap" indokkal visszateszik a normál betegek közé. Aki meg csendes, nyugodt, alkalmazkodó és semmi baj nincs vele, abba beleerőltetik a gyógyszereket, mert különben nem feküdhet benn a pszichiátrián.
Miért csinálják ezt? Nem lenne jobb a társadalomnak, ha a még menthető embereket visszaillesztenék a normális életbe?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!